?From Wanem Plante Man Oli No Save Nem Blong God?

I GAT wan man we i no wantem se yu yu save nem ya Jeova, mo we yu kam klosap long Jeova. ?Hu ya rabis man ya? Baebol i talem se: “[Ol man] oli no save bilif, from we Setan we i rabis god blong wol ya hem i satem tingting blong olgeta finis.” Setan nao i god blong rabis wol ya. Hem i wantem se yu stap long tudak, olsem bambae laet blong tru God, we i save mekem yu waes blong “save bigfala paoa” blong hem, bambae i no kasem tingting mo hat blong yu. Setan i no wantem we yu singaot God long nem blong hem, Jeova. ?Be, olsem wanem Setan i satem tingting blong ol man?—2 Korin 4:4-6.

Setan i yusum ol giaman skul blong mekem i had long ol man blong save nem blong God. Long taem bifo, sam man Jiu oli jusum blong no folem wanem we Tok blong God i talem, be blong folem wan kastom we i pulum ol man blong no yusum nem blong God. Long ol faswan handred yia Kristin Taem, i luk olsem se ol man Jiu we oli ridim Baebol long fored blong ol man oli kasem tijing ya se oli no mas ridim nem blong God olsem we i stap long Baebol. Be oli talem nomo se ʼAdho·naiʹ, we i minim “Masta.” Sore tumas, kastom ya i mekem se ol man oli no moa go klosap long God. Plante man oli no moa kasem ol blesing we i kamaot from wan gudfala fasin fren wetem God. ?Be olsem wanem long Jisas? ?Wanem tingting blong hem long saed blong nem ya, Jeova?

Jisas Mo Ol Man Blong Hem Oli Talemaot Nem Blong God

Taem Jisas i prea long Papa blong hem, hem i talem se: “Mi mi stap talemaot nem blong yu long olgeta blong mekem olgeta oli save yu.” (Jon 17:6) Ating Jisas i talemaot nem blong God plante, olsem taem hem i ridim sam tok long Hibru haf blong Baebol we i gat nem ya long hem, mo taem hem i talem ol tok ya long ol storian blong hem, mo taem hem i eksplenem mining blong ol tok ya long Hibru haf blong Baebol. Taswe Jisas i yusum nem blong God olsem ol profet oli bin mekem. Sipos i gat sam man Jiu we oli stap folem kastom ya blong no yusum nem blong God long taem blong Jisas, yumi save se Jisas i no folem kastom blong olgeta. Hem i tok strong agens long ol lida blong jos, se: “Yufala i mekem tok ya blong God i nating nomo, blong bambae yufala i save holem kastom blong yufala.”—Matiu 15:6.

Afta we Jisas i ded mo i laef bakegen, ol man we oli stap biaen long hem, oli gohed blong talemaot nem blong God long ol man. (Lukluk bokis ya “?Ol Faswan Kristin, Oli Yusum Nem Blong God?”) Long dei blong Pentekos 33 K.T., * Kristin kongregesen i stat. Long taem ya, aposol Pita i talem bakegen profet tok blong Joel long bigfala hip man we i stap, ol man Jiu wetem ol man blong narafala kantri. Hem i se: ‘Olgeta man we oli singaot God long nem blong hem [“Jeova,” NW], hem bambae i sevem olgeta.’ (Ol Wok 2:21; Joel 2:32) Ol faswan Kristin oli givhan long ol man blong plante kantri, blong oli save nem blong God, Jeova. Taswe, long wan miting we ol aposol mo ol elda oli mekem long Jerusalem, disaepol ya Jemes i talem se: “God i kamtru . . . long ol man we oli no laen blong Isrel blong tekemaot sam long  olgeta, blong oli holem nem blong hem.”—Ol Wok 15:14.

Be nating, enemi ya i stap traehad yet blong haedem nem blong God long ol man. Taem ol aposol oli ded, wantaem nomo Setan i mekem ol giaman tijing oli kam plante long Kristin skul. (Matiu 13:38, 39; 2 Pita 2:1) Tingbaot man ya Justin Martyr we i talem se hem i Kristin man. Hem i bon klosap long taem we laswan blong ol aposol i ded, hemia Jon. Justin i talem bakegen mo bakegen long ol buk we hem i raetem se, Man ya we i givim olgeta samting long yumi, hem i “wan God we i no gat wan prapa nem blong hem.”

Ol Kristin man blong apostasi, * oli mekem ol kopi blong Kristin Grik haf blong Baebol. Ale oli karemaot prapa nem ya blong God, Jeova, long ol kopi ya. Oli putum Grik tok ya Kyʹri·os, we i minim “Masta,” long ples blong nem ya. I sem mak long saed blong Hibru haf blong Baebol. I gat sam man Jiu we oli ol tija blong loa mo ol man blong apostasi tu. Oli karemaot nem blong God long Hibru haf blong Baebol  mo oli putum tok ya ʼAdho·naiʹ. Oli mekem samting ya bitim 130 taem. Wan man we nem blong hem Jerome, i mekem wok blong tanem Baebol i kam long lanwis ya Latin. Hem i finisim wok ya long yia 405 K.T. Biaen ol man oli singaot Baebol ya se Vulgate, mo plante man oli tinghae long Baebol ya. Be i no gat prapa nem blong God long Baebol ya tu.

Ol Man Long Taem Blong Yumi Oli Traem Haedem Nem Blong God

Ol man we oli stadi long saed blong Baebol, oli save gud se nem ya Jeova i stap samwe 7,000 taem long Baebol. Taswe long sam Baebol we ol man oli tanem i go long ol narafala lanwis, oli putum prapa nem blong God plante taem long olgeta. Plante man oli yusum sam long ol Baebol ya, olsem Jerusalem Bible blong ol Katolik, mo narafala Baebol ya La Biblia Latinoamérica, we i stap long lanwis Spen mo i blong ol Katolik tu. Wan narafala Baebol we plante man oli yusum mo i talem nem blong God, hemia Reina-Valera, we i stap long lanwis Spen. Sam narafala Baebol we ol man oli tanem, oli talem nem blong God se “Yahweh.”

Be sore tumas, plante jos we oli givim mane blong sapotem ol man we oli tanem Baebol, oli fosem ol man ya blong karemaot nem blong God long ol Baebol ya. Long Jun 29, 2008, Vatikan i raetem wan leta i go long ol presiden blong ol miting blong ol bisop blong Katolik Jos. Leta ya i talem se: “Long ol yia we oli jes pas, sloslo samfala oli gat fasin ya blong talem prapa nem blong God blong ol man Isrel long jos.” Leta ya i gohed, i talem stret se: “Yumi no mas yusum mo talem . . . nem blong God nating.” Mo i talem tu se: “Taem yumi tanem Baebol long ol lanwis we ol man oli stap toktok long olgeta tede, . . . yumi mas tanem fofala leta ya blong nem blong God i kam Adonai/Kyrios, we i minim ‘Masta.’” Tru ya, ol tok ya blong Vatikan i soemaot se oli wantem haedem nem blong God.

Protestan Jos tu i mekem ol samting we i no soemaot respek long nem blong Jeova nating. Protestan Jos i givim mane long olgeta we oli wokem Baebol ya New International Version long Inglis, we oli printim long 1978. Man we i toktok long bihaf blong olgeta we oli wokem Baebol ya, i talem se: “Jeova hem i prapa nem blong God mo i stret blong mifala i yusum nem ya long Baebol ya. Be mifala i spenem samwe 200 milian vatu blong wokem Baebol ya. Bambae mifala i westem mane ya nomo sipos mifala i putum nem blong God long hem, olsem long Ol Sam 23 we i talem se, ‘Yahweh i stap lukaot gud long mi olsem we mi mi sipsip blong hem.’ Sipos mifala i mekem olsem, bambae mifala i tanem Baebol ya blong nating nomo. I no gat man we bambae i wantem yusum Baebol ya.”

Antap long ol samting ya, ol man blong jos oli stap haedem nem blong God long ol man Latin Amerika. Steven Voth we i wok blong United Bible Societies (UBS), long saed blong translesen, i talem se: “Wan samting we ol Protestan blong Latin Amerika oli no save agri long hem, hemia sipos i stret blong  yusum nem ya Jehová no nogat . . . Plante man oli stap joenem wan niufala grup blong jos ya Pentekostal . . . mo oli talem se oli wantem wan Baebol olsem Reina-Valera we oli printim long 1960, be hemia we i no gat nem ya Jehová long hem. Oli wantem se tok ya Señor [Masta] i tekem ples blong nem ya.” Steven Voth i talem se, fastaem, UBS i no agri blong mekem samting ya, be biaen oli folem tingting blong olgeta mo oli printim Baebol ya Reina-Valera, we i “no gat nem ya Jehová long hem.”

Taem ol man oli karemaot nem blong God long Tok blong hem mo oli putum “Masta” long ples blong nem ya, oli blokem ol man we oli ridim Baebol blong oli save gud God. Mo i mekem se plante man oli konfius tu. Maet man we i ridim Baebol i no save sipos tok ya “Masta” i blong minim Jeova no Pikinini blong hem, Jisas. Plante man oli konfius long samting ya taem oli ridim toktok blong aposol Pita we hem i talem toktok blong Deved se: “Jeova i talem long Masta [Jisas we i laef bakegen] blong mi, i se: ‘Yu kam sidaon long raetsaed blong mi.’” (Ol Wok 2:34, NW) Long plante Baebol, olsem long New International Version, vas ya i talem se: “Masta blong mi i talem long Masta blong mi.” Man ya David Clines i wokem wan pepa we i tokbaot stamba tok ya “Yahweh mo God blong Ol Kristin Tijing,” mo hem i se: “From we ol Kristin oli no moa tingbaot nem ya Yahweh, tingting blong olgeta i stap nomo long Kraes.” Taswe plante man we oli go long jos oli no save se tru God we Jisas i prea long hem, i wan spirit Man we i gat prapa nem blong hem—hemia Jeova.

Setan i stap wok had blong satem tingting blong ol man long saed blong God. Be nating, yu yu save kam klosap long Jeova we yu save gud hem.

I Gat Rod Blong Yu Save Gud God Mo Nem Blong Hem, Jeova

Tru ya, Setan i stap traehad blong spolem nem blong God, mo hem i waes blong yusum ol giaman skul blong mekem samting ya. Be i no gat wan man long heven mo long wol we i save blokem Jeova long samting we hem i wantem. Hem nao i Haefala Masta blong olgeta samting. Mo hem i wantem se ol man oli save nem blong hem. Taswe hem i talemaot nem blong hem long olgeta we oli wantem save trutok long saed blong hem, mo long saed blong ol nambawan promes we hem i mekem long ol man we oli stap tru long hem.

Ol Witnes blong Jeova oli glad blong stadi Baebol wetem yu blong givhan long yu blong save wanem we yu mas mekem blong kam klosap long God. Oli folem eksampol blong Jisas, taem hem i talem long God se: “Mi mi stap talemaot nem blong yu long olgeta blong mekem oli save yu.” (Jon 17:6) I gud yu tingting dip long ol vas we oli soemaot ol defren wok we Jeova i mekem blong blesem ol man. Sipos yu mekem samting ya, bambae yu save moa ol nambawan fasin blong hem.

Gudfala man ya Job i ‘fren gud wetem God.’ Yu tu yu save mekem olsem. (Job 29:4) Taem yu gat moa save long Tok blong God, bambae yu save singaot God long nem blong hem Jeova. Save ya bambae i mekem bilif blong yu i strong se Jeova bambae i mekem samting folem mining blong nem blong hem, hemia se: ‘Bambae mi jenis i kam olsem samting we mi wantem.’ (Eksodas 3:14, Rotherham) Yes, hem bambae i mekem olgeta gudfala promes blong hem long ol man, oli kamtru.

[Ol futnot]

[Bokis/Foto blong pija long pej 6]

?Ol Faswan Kristin, Oli Yusum Nem Blong God?

Long faswan handred yia K.T., taem ol aposol blong Jisas oli laef yet, ol Kristin kongregesen oli stanap long plante kantri. Oltaem ol memba blong ol kongregesen ya oli joen wanples blong stadi Baebol tugeta. ?Olsem wanem? ?Ol faswan Kristin ya oli faenem nem ya Jeova long Baebol blong olgeta?

Long taem ya, lanwis Grik i bigfala lanwis long wol, mekem se plante kongregesen oli yusum Baebol ya Grik Septuagint, we hemia wan translesen blong Hibru haf blong Baebol we oli finisim blong tanem long ol yia 200 B.K.T. * Sam man we oli stadi long Baebol oli talem se, taem ol faswan man oli tanem Baebol ya Septuagint, oli karemaot nem blong God mo oli putum Grik tok ya Kyʹri·os, we i minim “Masta.” Be ol samting we ol man oli faenem oli pruvum se samting ya i no tru.

Long pej ya yu save luk pija blong sam haf blong Grik Septuagint we ol man oli raetem long ol yia 100 B.K.T. Long ol haf ya we i stap long lanwis Grik, yu save luk klia oli raetem nem blong God, Jeova, long fofala leta ya יהוה (YHWH) long lanwis Hibru. Man ya George Howard we i stadi long saed ya, i raetem se: “Mifala i gat tri defren kopi blong Baebol ya Grik Septuagint we oli raetem long ol yia bifo Kristin taem. Mo i no gat wan taem long trifala Baebol ya we mifala i luk oli tanem fofala leta ya i kam kyrios. Fofala leta ya long lanwis Hibru i stap. Naoia mifala i save talem stret se, fasin ya blong raetemdaon nem blong God . . . long Grik haf blong Baebol, i wan fasin blong ol man Jiu we oli laef bifo we Jisas i kam long wol, taem we hem i stap long wol, mo afta we hem i ded tu.”— Biblical Archaeology Review.

?Olsem wanem? ?Ol aposol mo ol disaepol blong Jisas, oli yusum nem blong God long ol tok we oli raetemdaon long Baebol? Masta Howard i talem se: “Ol man blong Kristin skul we Grik haf blong Baebol i tokbaot, oli yusum mo talem ol tok blong Septuagint, we i gat nem blong God long lanwis Hibru i stap long hem. From samting ya, yumi save se olgeta we oli raetemdaon Niutesteman oli yusum fofala leta ya long lanwis Hibru taem oli talem bakegen sam tok blong Hibru haf blong Baebol.”

Taswe yumi save se ol faswan Kristin oli ridim nem blong God long ol translesen blong Hibru haf blong Baebol, mo tu long Kristin Grik haf blong Baebol.

[Futnot]

[Credit Line]

All photos: Société Royale de Papyrologie du Caire

 [Tok blong pija long pej 4, 5]

Nem blong God long wan haf blong buk blong Aesaea we i stap long ol hanraet blong Ded Si

[Credit Line]

Shrine of the Book, Photo © The Israel Museum, Jerusalem

[Tok blong pija long pej 7]

Ol jos oli karemaot nem blong God long Baebol blong folem wan kastom blong ol man Jiu, mo tu oli wantem ol man oli pem Baebol we oli wokem, blong oli save win gud long hem

[Tok blong pija long pej 8]

Yumi mas folem fasin blong Jisas blong talemaot nem blong God long ol man