Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Hemɔkɛyeli Baanyɛ Atsake Oshihilɛ

Hemɔkɛyeli Baanyɛ Atsake Oshihilɛ

Hemɔkɛyeli Baanyɛ Atsake Oshihilɛ

“EJI anɔkwale akɛ abaanyɛ aná sui kpakpai kɛji ajáaa Nyɔŋmɔ ko.” Nɛkɛ ji bɔ ni mɔ ko ni heee yeee akɛ Nyɔŋmɔ yɛ lɛ kɛɛ. Yoo lɛ kɛɛ akɛ etsɔse ebii lɛ kɛ jeŋba kpakpai ni nɔ kwɔlɔ, ni amɛ hu, amɛtsɔse amɛbii lɛ kɛ jeŋbai ni nɔ kwɔlɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ—afee enɛɛmɛi fɛɛ ni hemɔkɛyeli yɛ Nyɔŋmɔ mli fataaa he.

Ani enɛ tsɔɔ akɛ hemɔkɛyeli yɛ Nyɔŋmɔ mli he ehiaaa? Eka shi faŋŋ akɛ, nakai ji bɔ ni mɔ nɛɛ susu. Ni eji anɔkwale akɛ jeee mɔ fɛɛ mɔ ni heee Nyɔŋmɔ nɔ eyeee lɛ doo ji gbɔmɔ fɔŋ. Bɔfo Paulo wie “Jeŋmajiaŋbii” ni leee Nyɔŋmɔ shi amɛkɛ “amɛfɔmɔŋ su lɛ tsuɔ mla naa nii” lɛ ahe. (Romabii 2:14) Akɛ henilee fɔɔ mɔ fɛɛ mɔ—ni mɛi ni kɛɔ akɛ amɛheee Nyɔŋmɔ nɔ amɛyeee lɛ hu fata he. Mɛi babaoo bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛnyiɛ nɔ ni amɛhenilee kɛɔ amɛ lɛ sɛɛ kɛji amɛheee Nyɔŋmɔ ni ha amɛ nakai mligbɛ nilee ni tsɔɔ ekpakpa kɛ efɔŋ mli lɛ po nɔ amɛyeee.

Shi kɛlɛ, hemɔkɛyeli ni ma shi shiŋŋ yɛ Nyɔŋmɔ mli—nɔ ni damɔ Biblia lɛ nɔ—ji nɔ ni yɔɔ hewalɛ waa kɛha ekpakpafeemɔ fe nɔ ni henilee yelikɛbuamɔ fataaa he. Hemɔkɛyeli ni damɔ Nyɔŋmɔ wiemɔ ni ji Biblia lɛ nɔ lɛ, bɔɔ henilee lɛ amaniɛ, ni ehaa eyɔseɔ ekpakpa jogbaŋŋ kɛjɛɔ efɔŋ he. (Hebribii 5:14) Kɛfata he lɛ, hemɔkɛyeli wajeɔ gbɔmɛi koni amɛhiɛ jalɛ tɛi ni nɔ kwɔlɔ mli beni amɛkpeɔ nɔnyɛɛ kpele naa lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ afii ohai 20 lɛ mli lɛ, maji babaoo baje maŋkwramɔ nɔyelii fɔji ahewalɛ shishi, mɛi ni nyɛ gbɔmɛi kpakpai anɔ ni amɛfee yiwalɛ nibii ni yɔɔ gbeyei. Shi kɛlɛ, mɛi ni yɔɔ anɔkwa hemɔkɛyeli yɛ Nyɔŋmɔ mli lɛ kpoo akɛ amɛaakpɛlɛ amɛ shishitoo mlai lɛ anɔ, ni amɛkɛ amɛwala wo oshara mli po kɛfee enɛ. Kɛfata he lɛ, hemɔkɛyeli ni damɔ Biblia nɔ lɛ baanyɛ atsake gbɔmɛi. Ebaanyɛ ehere wala ni etamɔ nɔ ni elaaje lɛ ayiwala ni eye ebua gbɔmɛi koni amɛkwa tɔmɔi ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli. Susumɔ nɔkwɛmɔnii fioo komɛi ahe okwɛ.

Hemɔkɛyeli Baanyɛ Atsake Weku Shihilɛ

“Kɛtsɔ ohemɔkɛyeli nɔ lɛ onine eshɛ nɔ ni kulɛ onine nyɛŋ ashɛ nɔ lɛ nɔ.” Nakai ji bɔ ni Ŋleshi kojolɔ ko kɛɛ beni ekɛ eyiŋkpɛɛ yɛ mɔ ni baakwɛ John kɛ Tania bii lɛ anɔ lɛ baa naagbee lɛ. Beni John kɛ Tania he susumɔ bayi nɔyeli hegbɛi lɛ ajwɛŋmɔ mli lɛ, no mli lɛ amɛboteko gbalashihilɛ mli ni amɛshihilɛ yɛ shia yɛ gbeyei. John ni yɔɔ tsofai fɔji kɛ nitsumɔ he naagba ni eshwɛɔ asɔ waa hu lɛ, ebɔi mɛi awuiyeli bɔni afee ni ekɛha ejeŋbai fɔji lɛ aya hiɛ. Ekpoo ebii lɛ kɛ amɛnyɛ. No hewɔ lɛ, mɛɛ “naakpɛɛ nii” eba?

Gbi ko lɛ, John nu ni ewɔfase fioo lɛ miiwie Paradeiso he. Akɛni etée emiishɛɛ shi hewɔ lɛ, ebi gbekɛ nuu lɛ fɔlɔi saji. Fɔlɔi lɛ ji Yehowa Odasefoi, ni amɛye amɛbua John ni ekase he nii kɛjɛ Biblia lɛ mli. Fiofio lɛ, John kɛ Tania baná hemɔkɛyeli ni damɔ Biblia lɛ nɔ, ni no tsake amɛshihilɛ. Amɛkɛ amɛ ekomefeemɔ yɛ gbalashihilɛ mli lɛ yawo mla shishi ni amɛye amɛ jeŋbai fɔji lɛ anɔ kunim. Nɔyeli hegbɛi lɛ ni yakwɛ amɛ shiabii lɛ na nɔ ko ni kulɛ etamɔ nɔ ni nyɛŋ aba mli yɛ be fioo ni eho lɛ mli—weku ni yɔɔ miishɛɛ yɛ shia ni mli tse mli, he ko ni akpɛlɛɔ nɔ akɛ esa kɛha bii atsɔsemɔ. Kojolɔ lɛ sane ja akɛ ejie nɛkɛ hemɔkɛyeli hee ni yɔɔ “naakpɛɛ” ni John kɛ Tania ená lɛ yi.

Yɛ he ko ni kɛ England jɛkɛmɔ shɛɔ kilomitai akpei abɔ lɛ, kulɛ oblayoo fioo ni ji ŋa ni yɔɔ Near East lɛ miihe ayafata yibɔ ni ehiii lɛ he. Eeto gbɛjianɔ koni eyafata mɛi akpekpei abɔ ni daa afi lɛ amɛgbalashihilɛ baa naagbee kɛtsɔɔ gbalamlitsemɔ nɔ lɛ ahe. Eyɛ bi, shi ewu ye lɛ onukpa kwraa. Enɛ hewɔ lɛ, ewekumɛi miiwo lɛ hewalɛ koni etse gbala, ni yɛ anɔkwale mli lɛ eje shishi eeto gbɛjianɔ koni efee nakai. Shi kɛlɛ, ekɛ Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ ko miikase Biblia lɛ. Beni Odasefonyo lɛ ná le sane lɛ, egbála nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ yɛ gbalashihilɛ he lɛ mli—akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, akɛ gbalashihilɛ ji nikeenii ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ ni ejeee nɔ ko fɛlɛfɛlɛ ni sa akɛ ashɛ afɔ̃. (Mateo 19:4-6, 9) Yoo lɛ susu eyiŋ akɛ, ‘Eji nɔ ni efɔɔɔ kaa akɛ yoo ni tamɔ nɛkɛ ni jeee miwekunyo ni lɛ, moŋ miibɔ mɔdɛŋ koni ebaa wɔ weku lɛ yi, yɛ be mli ni mɛi ni ji miwekumɛi lɛ moŋ miitao ni amɛtse gbala lɛ mli.’ Ehemɔkɛyeli hee ni ená lɛ ye bua lɛ koni ebaa egbalashihilɛ lɛ yi.

Akɔntaabuu ko ni saa weku shihilɛ he ni ehiii kwraa hu ji musufitemɔ. Jeŋmajiaŋ Ekomefeemɔ lɛ bɔ amaniɛ akɛ kɛhoo kwraa lɛ, daa afi lɛ ajeɔ gbɛ afiteɔ musu ni naa shɛɔ akpekpei 45. Nifeemɔi nɛɛ ateŋ eko fɛɛ eko ji oshara. Biblia mli nilee ye bua yoo ko ni yɔɔ Philippines lɛ koni ekpoo ehe ni ekɛaafata nakai yibɔ lɛ he lɛ.

Yehowa Odasefoi ba yoo lɛ ŋɔɔ, eŋɔ Biblia kasemɔ wolo tɛtrɛɛ ni yitso ji Mɛni Nyɔŋmɔ Taoɔ yɛ Wɔdɛŋ? * lɛ eko, ni eje Biblia lɛ kasemɔ shishi. Nyɔji komɛi asɛɛ lɛ, etsɔɔ nɔ hewɔ lɛ mli. Klɛŋklɛŋ kwraa beni Odasefoi lɛ yasara yoo lɛ no mli lɛ ehiɛ musu, shi ekɛ ewu ekpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaajie musu lɛ. Shi kɛlɛ, mfoniri ni kɔɔ abifao ni afɔko lɛ lɛ ni yɔɔ wolo tɛtrɛɛ lɛ baafa 24 lɛ ta yoo lɛ tsui mli. Mligbalamɔ ni fata he ni jɛ Biblia lɛ mli akɛ wala yɛ krɔŋkrɔŋ ejaakɛ ‘Nyɔŋmɔ ŋɔɔ wala nubu yɔɔ’ lɛ tsɔ yoo lɛ yiŋ ni eha ebifao lɛ hi shi. (Lala 36:10) Amrɔ nɛɛ eji nyɛ kɛha abifao fɛfɛo ko ni yɔɔ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ.

Hemɔkɛyeli Yeɔ Buaa Mɛi ni Agbeɔ Amɛhe Guɔ Lɛ

Yɛ Ethiopia lɛ, hii enyɔ komɛi ni esaaa amɛhe jogbaŋŋ lɛ ba kpee kɛha jamɔ ni Yehowa Odasefoi feɔ lɛ shishi. Beni agbe kpee lɛ naa lɛ, Odasefonyo ko jie ehe kpo yɛ naanyobɔɔ su mli etsɔɔ amɛ. Hii lɛ bi ni aha amɛ shika. Odasefoi lɛ haaa amɛ shika, shi moŋ nɔ ko kpakpa. Ewo amɛ hewalɛ ni amɛná hemɔkɛyeli yɛ Nyɔŋmɔ mli, ni ‘ejara wa aahu fe jwetri’ lɛ. (1 Petro 1:7) Amɛteŋ mɔ kome kpɛlɛ nɔ ni eje shishi ebɔi Biblia lɛ kasemɔ. Enɛ tsake eshihilɛ. Beni edaa yɛ mumɔ mli lɛ, ekpa zigaret shɛremɔ, dãa numɔ babaoo, jeŋba shara, kɛ Khat (ni ji tsofa ni naa mɔ jwɛŋmɔ nɔ hewalɛ) kɛ nitsumɔ. Yɛ nɔ najiaŋ ni eeeba nii lɛ, ekase bɔ ni afeɔ atsuɔ nii kɛkwɛɔ he, ni amrɔ nɛɛ eyɛ shihilɛ ni mli tse, ni woɔ yibii mli.

Yɛ Italy lɛ, awo nuu ko ni eye afii 47 tsuŋ afii nyɔŋma ni atsĩ enaa yɛ kojolɔi ahelatsamɔhe kɛha mɛi ni hiɛ jwɛŋmɔ mli naagba lɛ. Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ ko ni aha lɛ hegbɛ ni ekɛbote tsuŋwoohei koni ekɛ mumɔŋ yelikɛbuamɔ ayaha lɛ kɛlɛ kase Biblia lɛ. Nuu lɛ tee ehiɛ oyayaayai. Hemɔkɛyeli tsake eshihilɛ aahu akɛ, gboklɛfoi krokomɛi baa eŋɔɔ bianɛ kɛha ŋaawoo yɛ bɔ ni amɛaafee amɛtsu amɛ naagbai ahe nii amɛha. Ehemɔkɛyeli ni damɔ Biblia nɔ lɛ eha ena bulɛ, woo, kɛ hekɛnɔfɔɔ ni jɛ tsuŋwoohe lɛ nɔkwɛlɔi lɛ aŋɔɔ.

Yɛ nyɛsɛɛ afii nɛɛ amli lɛ, adafitswaa woji ebɔ amaniɛ yɛ maŋ tai ahe yɛ Afrika. Nɔ ni yɔɔ gbeyei titri ji sane ni kɔɔ gbekɛbii hii ní atsɔseɔ amɛ akɛ asraafoi lɛ he. Akɛ tsofai fɔji fiteɔ gbekɛbii nɛɛ, afeɔ amɛ niseniianii, anyɛɔ amɛnɔ ni amɛfeɔ nibii ni gbɔmɛi adesai efeee amɛshiɔ amɛ wekumɛi bɔni afee ni amɛná nɔmimaa akɛ amɛkɛ amɛsusuma muu fɛɛ miiwuu kɛha kuu mli ni amɛyɔɔ lɛ. Ani hemɔkɛyeli ni damɔ Biblia nɔ lɛ yɛ hewalɛ babaoo ni ekɛaatsake gbekɛbii ni tamɔ nɛkɛ lɛ ashihilɛ? Kɛhoo kwraa lɛ, ebalɛ nakai yɛ mɛi enyɔ komɛi agbɛfaŋ.

Yɛ Liberia lɛ, Alex sɔmɔ akɛ afɔleshaa latɛ lɛ he sɔɔlɔ yɛ Katolik Sɔlemɔ lɛ mli. Shi beni eye afii 13 lɛ, eyafata kuu ko ni wuɔ ta lɛ ahe ni ebatsɔ asraafonyo gbekɛ ko ni ale waa. Bɔni afee ni efee ehe ekãalɔ yɛ ta mli lɛ, ebɔi ayɛ kpɛmɔ. Alex naa ni agbe ehefatalɔi lɛ ateŋ mɛi pii, shi lɛ lɛ eyi ná wala. Yɛ afi 1997 mli lɛ, ekɛ Yehowa Odasefoi kpe ni ena akɛ amɛgbeee ehe guɔ. Shi moŋ, amɛye amɛbua lɛ ni ekase nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ yɛ yiwalɛ he nii. Alex shi asraafoi anitsumɔ lɛ. Beni ehemɔkɛyeli lɛ je shishi ebɔi daa lɛ, enyiɛ Biblia famɔ ni ji: “Ewi efɔŋ ni efee ekpakpa, etao hejɔlɛ ni enyiɛ no sɛɛ” lɛ sɛɛ.—1 Petro 3:11.

Yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli lɛ, tsutsu asraafonyo ko ni eji gbekɛ ni atsɛɔ lɛ Samson lɛ batsɔ maŋ nɔ heni Alex yɔɔ amrɔ nɛɛ. Kulɛ eji gbekɛbii ni laa yɛ sɔlemɔ lɛ mli lɛ ateŋ mɔ kome, shi yɛ afi 1993 mli lɛ ebatsɔ asraafonyo, ni ekɛ ehe yawo tsofai fɔji kɛ nitsumɔ, mumɔi atsɛmɔ, kɛ jeŋba shara mli. Yɛ afii 1997 lɛ ashwie lɛ. Kulɛ Samson miiya Monrovia koni eyafata asraafoi akuu ko ni yɔɔ srɔto lɛ ahe, kɛkɛ ni enaanyo ko tsɔ eyiŋ koni ekɛ Yehowa Odasefoi lɛ akase Biblia lɛ, ni nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ ena hemɔkɛyeli ni damɔ Biblia lɛ nɔ. Enɛ ha ená ekãa ni ekɛjie tawuumɔ su ni eyɔɔ lɛ efɔ̃ shi. Amrɔ nɛɛ Alex kɛ Samson fɛɛ yɛ toiŋjɔlɛ kɛ jeŋba kpakpa shihilɛ mli. Ani nɔ ko ni fe hemɔkɛyeli ni damɔ Biblia lɛ nɔ lɛ baanyɛ aha mɔ ko ni afee lɛ niseniianii waa tamɔ nɛkɛ yɛ shihilɛ mli atsake?

Anɔkwa Hemɔkɛyeli

Enɛɛmɛi ji nɔkwɛmɔnii babaoo diɛŋtsɛ ni yɔɔ lɛ ateŋ fioo ko pɛ, ni abaanyɛ awie he ni akɛtsɔɔ hewalɛ ni anɔkwa hemɔkɛyeli ni damɔ Biblia nɔ lɛ yɔɔ lɛ mli. Yɛ anɔkwale mli lɛ, jeee mɔ fɛɛ mɔ ni kɛɔ kɛkɛ akɛ eheɔ Nyɔŋmɔ nɔ eyeɔ lɛ hiɔ shi yɛ Biblia shishitoo mlai ni nɔ kwɔlɔ lɛ anaa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, mɛi ni heee yeee akɛ Nyɔŋmɔ yɛ lɛ ateŋ mɛi komɛi baahi shi jogbaŋŋ fe bɔ ni mɛi ni tsɛɔ amɛhe Kristofoi lɛ ateŋ mɛi komɛi ji. Nɔ hewɔ lɛ ji akɛ, nibii ni fata hemɔkɛyeli ni damɔ Biblia nɔ lɛ he hiaa kwraa fe ni aaakɛɛ kɛkɛ akɛ aheɔ Nyɔŋmɔ nɔ ayeɔ.

Bɔfo Paulo tsɛ hemɔkɛyeli akɛ “nii ni mɛi ahiɛ kã nɔ lɛ anɔ hewalɛnamɔ kɛ nii ni anaaa lɛ anɔmimaa.” (Hebribii 11:1) No hewɔ lɛ, hemɔkɛyeli ni mli wa he hiaa waa—nɔ ni damɔ nɔ ni anyɛŋ aje he ŋwane nɔ—yɛ nibii ni anaaa mli. Nɔ ni fata he titri ji ni anaŋ yiŋkɔshikɔshifeemɔ ko yɛ gbɛ ko kwraa nɔ akɛ Nyɔŋmɔ yɛ, akɛ eyɛ wɔhe miishɛɛ, kɛ agbɛnɛ hu akɛ ebaajɔɔ mɛi ni feɔ esuɔmɔnaa nii lɛ. Bɔfo lɛ hu kɛɛ akɛ: “Mɔ ni baa Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ, ja ehe eye akɛ eyɛ ni eji mɛi ni taoɔ esɛɛgbɛ lɛ anyɔmɔwolɔ hu.”—Hebribii 11: 6.

Hemɔkɛyeli ni tamɔ nɛkɛ ji nɔ ni tsake John, Tania, kɛ mɛi krokomɛi ni atsĩ amɛtã yɛ sane nɛɛ mli lɛ ashihilɛ. Eye ebua amɛ koni amɛkɛ amɛhe afɔ̃ Nyɔŋmɔ Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ nɔ kwraa kɛmɔ shi kɛha gbɛtsɔɔmɔ yɛ yiŋkpɛɛ feemɔi amli. Eye ebua amɛ koni amɛkɛ amɛhe ashã afɔle be kukuoo bɔni afee ni amɛkakɔ gbɛ ko ni amɛsusu akɛ ebaaha amɛhe ajɔ amɛ, shi eji gbɛ fɔŋ lɛ. Yɛ bɔ ni niiashikpamɔ lɛ eko fɛɛ eko yɔɔ srɔto ha lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, fɛɛ je shishi yɛ gbɛ kome too lɛ nɔŋŋ nɔ. Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ ko kɛ aŋkroaŋkroi nɛɛ kase Biblia lɛ, ni amɛbana anɔkwa niiashikpamɔ ni Biblia lɛ wieɔ he lɛ akɛ: “Nyɔŋmɔ wiemɔ hiɛ kã ni eyɛ hewalɛ.” (Hebribii 4:12) Hewalɛ ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ yɔɔ lɛ ye ebua amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ koni etswa hemɔkɛyeli ni yɔɔ shiŋŋ ni tsake eshihilɛ bɔ ni sa lɛ ema shi.

Yehowa Odasefoi kɛ ekãa miitsu nii yɛ shikpɔji ni fe 230 nɔ, kɛ ŋshɔkpɔi anɔ. Amɛmiifɔ̃ bo nine koni oná Biblia mli nikasemɔ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ amɛyɛ nɔmimaa akɛ hemɔkɛyeli ni damɔ Biblia nɔ lɛ baanyɛ ekɛ hiɛyaa kpeteŋkpele aba bo hu oshihilɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 10 Mɛi ni fee ji Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 3]

Hemɔkɛyeli ni damɔ Biblia nɔ lɛ tsakeɔ shihilɛi efeɔ lɛ ekpakpa

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 2]

Title card of Biblia nieświeska by Szymon Budny, 1572