A Biblia kijelenti: „az élők tudják, hogy meghalnak, de a halottak semmit sem tudnak” (Prédikátor 9:5; Zsoltárok 146:4). Amikor tehát valaki meghal, megszűnik létezni. A halottak képtelenek gondolkodni, bármit is tenni vagy érezni.

„A porba térsz vissza”

 Amikor Isten az első emberrel, Ádámmal beszélt, világossá tette, hogy mi történik azzal, aki meghal. Mivel Ádám engedetlenné vált, Isten ezt mondta neki: „por vagy, és a porba térsz vissza” (1Mózes 3:19). Mielőtt Isten megteremtette Ádámot „a föld porából”, Ádám nem létezett (1Mózes 2:7). Amikor pedig meghalt, visszatért a porba, és megszűnt létezni.

 Most is ugyanez történik azokkal, akik meghalnak. A Biblia az emberekről és az állatokról ezt írja: „mindegyik a porból lett, és mindegyik a porba tér vissza” (Prédikátor 3:19, 20).

A halállal nem feltétlenül van vége mindennek

 A Biblia gyakran hasonlítja a halált az alváshoz (Zsoltárok 13:3; János 11:11–14; Cselekedetek 7:60). Aki mélyen alszik, nem tudja, mi történik körülötte. Ugyanígy a halottak sem tudnak semmiről. A Biblia azonban azt tanítja, hogy Isten képes „felébreszteni” a halottakat, vagyis újra életet adni nekik (Jób 14:13–15). Azok számára, akiket Isten feltámaszt, nincs vége mindennek a halállal.