Júdás 1:1–25

¹ Júdástól, Jézus Krisztus rabszolgájától, Jakab testvérétől,+ az elhívottaknak,+ akiket Isten, az Atya szeret, és akik Jézus Krisztus számára vannak megőrizve+: ² Egyre nagyobb irgalmasságban, békében és szeretetben legyen részetek! ³ Szeretteim, bár minden igyekezettel azon voltam, hogy közös megmentésünkről+ írjak nektek, úgy találtam, arra van szükség, hogy azért írjak, hogy buzdítsalak titeket: vívjatok kemény harcot a hitért,+ amelyet egyszer s mindenkorra átadtak a szenteknek. ⁴ Amiatt teszem ezt, mert belopództak közétek bizonyos emberek, akiket az Írások régen kijelöltek arra, hogy ítélet alá essenek. Istentelenek, akik a mi Istenünk ki nem érdemelt kedvességét mentségül használják fel a gátlástalan viselkedésükre*+, és hűtlennek bizonyulnak egyedüli tulajdonosunkhoz és Urunkhoz, Jézus Krisztushoz.+ ⁵ Noha teljesen tisztában vagytok mindezekkel, emlékeztetni akarlak benneteket, hogy Jehova* kimentett ugyan egy népet Egyiptom földjéről,+ ám később elpusztította azokat, akiknek nem volt hitük+. ⁶ Az angyalokat pedig, akik nem őrizték meg eredeti állásukat, hanem elhagyták a maguk megfelelő lakóhelyét,+ örök bilincsekben, sűrű sötétségben tartja fenn a nagy nap ítéletére+. ⁷ Ugyanígy Szodoma és Gomorra, meg a körülöttük levő városok is belemerültek a szexuális erkölcstelenségbe*, és természetellenes testi vágyaikat követték.+ Ezek intő példaként vannak elénk állítva, mivel örökre szóló bírói büntetést szenvedtek el tűz által.+ ⁸ Ennek ellenére azok, akik belopództak közétek, szintén álmokba merülnek, beszennyezik a testet, megvetik a hatalmon levőket, és becsmérlően beszélnek a dicsőségesekről.+ ⁹ Pedig még Mihály+, az arkangyal+ sem mert becsmérlő kifejezéseket használni,+ hogy ítélkezzen az Ördög felett, amikor nézeteltérése volt vele, és Mózes testéről+ vitatkozott, hanem így szólt: „Feddjen meg téged Jehova*!”+ ¹⁰ Ők mégis becsmérlően beszélnek mindarról, amit valójában nem értenek.+ Amit meg az oktalan állatokhoz hasonlóan ösztönösen értenek,+ azzal továbbra is megrontják magukat. ¹¹ Jaj nekik, mert Káin+ ösvényére tértek, a jutalomra vágyva meggondolatlanul Bálám+ tévelygő útját követték, és lázadó beszédükkel+ pusztulást hoztak magukra, akárcsak Kórah+. ¹² Ők a víz alatt rejtőző sziklák a szeretetvendégségeiteken,+ miközben együtt vendégeskednek veletek; pásztorok, akik magukat legeltetik félelem nélkül+. Széltől ide-oda hajtott, víztelen felhők;+ késő őszi, gyümölcstelen, kétszer elpusztult* és gyökerestől kitépett fák. ¹³ A tenger vad hullámai, akik saját szégyenüket tajtékozzák fel;+ pálya nélküli csillagok, akiknek a legsűrűbb sötétség van fenntartva örökre+. ¹⁴ Igen, Énók,+ Ádámtól fogva a hetedik, szintén prófétált róluk, amikor ezt mondta: „Jehova* eljött az ő szentjeinek sokaságával*+, ¹⁵ hogy ítéletet hajtson végre mindenkin,+ és minden istentelenre rábizonyítson minden gonosztettet, amelyet őt semmibe véve elkövetett, és minden botrányos dolgot, amelyet az istentelen bűnösök szóltak ellene.”+ ¹⁶ Ezek zúgolódók+, olyanok, akik panaszkodnak a sorsuk miatt, a saját kívánságaikat követik,+ és fellengzősen dicsekednek, miközben másoknak hízelegnek* haszonlesésből+. ¹⁷ Ami titeket illet, szeretteim, emlékezzetek vissza azokra, amiket Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak apostolai mondtak korábban*. ¹⁸ Ők többször is ezt mondták nektek: „Az utolsó időben lesznek gúnyolódók, akik a saját, istentelen dolgokra irányuló kívánságaikat követik majd.”+ ¹⁹ Ezek azok, akik megosztottságot okoznak;+ állatias* emberek, akiknek nincsen szellemiségük*. ²⁰ De ti, szeretteim, erősödjetek meg szent* hitetek által, és imádkozzatok szent szellemmel,+ ²¹ hogy megmaradjatok Isten szeretetében,+ miközben várjátok Jézus Krisztus, a mi Urunk irgalmát, melynek köszönhetően örök életünk+ lehet. ²² Ezenkívül továbbra is legyetek irgalmasak+ némelyekhez, akiknek kételyeik+ vannak; ²³ mentsétek meg őket,+ kiragadva őket a tűzből. És továbbra is legyetek irgalmasak másokhoz is, de ezt félelemmel tegyétek, gyűlölve még a ruhát is, amelyet bemocskolt a test+. ²⁴ Annak pedig, aki képes arra, hogy megóvjon titeket az elbotlástól, és szennyfolt nélkül+ állítson oda nagy örömmel az ő dicsősége elé*, ²⁵ vagyis az egyedüli Istennek, a mi megmentőnknek, dicsőség, fenség, erő és hatalom Jézus Krisztus, a mi Urunk által öröktől fogva, most és mindörökké! Ámen.