NAPJAINKBAN néhány tudós úgy vélekedik, hogy Sátán nem valóságos személy. Azt állítják, hogy pusztán az emberi képzelet szüleménye. Ez a felvetés nem új keletű. „Az Ördög legremekebb fortélya: elhitetni veletek, hogy nem létezik!” – írta Charles Baudelaire XIX. századi költő.

Valóságos személy Sátán? Ha igen, honnan származik? Vajon ő a világunkat sújtó gondok mögötti láthatatlan erő? Hogyan tarthatod magad távol gonosz befolyásától?

A Biblia valóságos személyként mutatja be Sátánt, aki a láthatatlan szellembirodalomban él (Jób 1:6). A romlott és kegyetlen tulajdonságai mellett a gonosztetteiről is ír (Jób 1:13–19; 2:7, 8; 2Timóteusz 2:26). Sőt, olvashatunk benne olyan párbeszédeket is, melyek Sátán és Jehova, illetve Sátán és Jézus között zajlottak (Jób 1:7–12; Máté 4:1–11).

De honnan származhat egy ilyen gonosz lény? Isten jóval az emberek megalkotása előtt megteremtette az ’elsőszülött’ Fiát, aki végül Jézusként vált ismertté (Kolosszé 1:15). Idővel Isten más ’fiakat’ is alkotott, akiket angyaloknak neveznek (Jób 38:4–7). Mindannyian tökéletesek és igazságosak voltak. Ám az angyalok egyike Sátánná vált.

A Sátán nevet nem a megteremtésekor kapta. Ez a név a tulajdonságait tükrözi, mivel  azt jelenti, hogy ’ellenség, ellenfél, vádoló’. Azért kapta a Sátán nevet, mert olyan élet mellett döntött, amely ellentétes Isten akaratával.

Ebben a szellemteremtményben kifejlődött a büszkeség, és az a vágy, hogy versengjen Istennel. Azt akarta, hogy mások őt imádják. Amikor Isten elsőszülött Fia, Jézus a földön volt, Sátán még őt is megpróbálta rávenni, hogy ’mutasson be neki imádatot’ (Máté 4:9).

Sátán „nem állt erősen az igazságban” (János 8:44). Burkoltan arra célzott, hogy Isten hazug, holott ő maga volt a hazug. Azt mondta Évának, hogy olyan lesz, mint Isten, miközben ő maga akart olyan lenni, mint Isten. Megtévesztő viselkedésével beteljesítette önző vágyát. Elérte Évánál, hogy nagyobb tekintélynek tartsa őt, mint Istent. Éva pedig azzal, hogy engedelmeskedett Sátánnak, elfogadta őt az istenének (1Mózes 3:1–7).

Mivel lázadást szított, ez az egykor bizalomra méltó angyal önmagát tette Sátánná, Isten és az emberek ellenségévé, ellenfelévé. Ezt a gonosz teremtményt az „Ördög” elnevezéssel is illették, amely azt jelenti, hogy ’rágalmazó’. Ez a főbűnös végül befolyásolt más angyalokat is, hogy ne engedelmeskedjenek Istennek, hanem csatlakozzanak hozzá a lázadásban (1Mózes 6:1, 2; 1Péter 3:19, 20). Ezek az angyalok csak rontottak az emberiség helyzetén. Mivel Sátánt utánozták az önzésben, a föld „megtelt . . . erőszakkal” (1Mózes 6:11; Máté 12:24).

Egy bűnöző talán eltünteti az ujjlenyomatait a tett helyszínén, nehogy lelepleződjön, ám a kiérkező rendőrök tudják, hogy ha bűncselekmény történt, akkor tettesnek is lennie kell. Sátán, az első „emberölő” is megpróbálja eltüntetni maga után a nyomokat (János 8:44; Héberek 2:14). Amikor Évához szólt, nem fedte fel a kilétét, hiszen egy kígyó által beszélt. Sőt, mind a mai napig megpróbál rejtve maradni. „Megvakította a nem hívők elméjét”, hogy leplezze erőteljes befolyását (2Korintusz 4:4).

Jézus azonban felfedte, hogy Sátán a tettes, és a kulisszák mögül ő irányítja ezt a romlott világot. ’E világ uralkodójának’ nevezte (János 12:31; 16:11). „Az egész világ a gonosz hatalmában van” – írta János apostol (1János 5:19). Sátán hatékonyan használja fel ’a test kívánságát, a szem kívánságát és az életben birtokolt javak látványos fitogtatását’, hogy ’az egész lakott földet félrevezesse’ (1János 2:16; Jelenések 12:9). Az emberiség jelentős része neki engedelmeskedik.

Ugyanúgy, ahogyan Éva esetében, azok, akik Sátánnak engedelmeskednek, tulajdonképpen őt teszik az istenükké. Éppen ezért Sátán „ennek a világrendszernek az istene” (2Korintusz 4:4). Uralkodásának következménye a képmutatás, hazugság, háborúk, kínzások, rombolás, bűnözés, kapzsiság, becstelenség.

A Biblia a következőkre figyelmeztet: „Maradjatok meggondoltak, legyetek éberek.” Miért? Mert „ellenségetek, az Ördög, fel-alá jár, mint egy ordító oroszlán, és azon igyekszik, hogy felfaljon valakit” (1Péter 5:8). Ez a gondolat nagyon kijózanító, ugyanakkor megnyugtató az a tudat, hogy csak azoknak ’jár túl az eszén’, akik nem maradnak meggondoltak, és nem éberek (2Korintusz 2:11).

Létfontosságú tudatosítanunk önmagunkban, hogy Sátán valóságos személy, és engednünk Istennek, hogy ’megszilárdítson és erőssé tegyen bennünket’. Ily módon ’szembe tudunk szállni’ Sátánnal, és Isten oldalán foglalhatunk állást (1Péter 5:9, 10).