„Pusztító gépezetek” a láthatáron

„A gonosz emberi elme folyton kutakodik, hogy miként tudná találmányait arra használni, hogy szolgasorba döntse, elpusztítsa vagy becsapja embertársait” (Horace Walpole, XVIII. századi angol író)

A REPÜLÉS megjelenésével az ember nagyon sokat nyert. Mégis mennyire igazak Horace Walpole fenti szavai! Az emberek még nem is tudtak repülni, de már azon törték a fejüket, hogy hány meg hányféleképpen lehetne a repülő gépezeteket háborúkban felhasználni.

1670-ben, több mint 100 évvel azelőtt, hogy az első, ember irányította légballon a levegőbe emelkedett, az itáliai jezsuita Francesco Lana azt mondta, valószínűnek tartja, hogy „Isten sohasem fogja megengedni, hogy egy ilyen szerkezetet [léghajót] építsenek, hogy elejét vegye azoknak a rossz következményeknek, melyek megzavarhatnák az emberiség társadalmi és politikai rendjét”. Némi előrelátással hozzátette: „Ki ne [látná], hogy egyetlen város sem lenne védve a meglepetésszerű támadásoktól, hiszen a léghajó bármikor feltűnhet közvetlenül a piacterek felett, és lerakhatja legénységét. És ugyanez történhetne a lakóházak udvara vagy az óceánjárók felett . . . Még csak le sem kellene szállnia ahhoz, hogy vasdarabokat dobhassanak ki róla, és felborítsák vele a hajókat, megöljék a legénységet, sőt fel is égethetik a hajót, ha égő szerkezeteket, golyókat vagy bombákat dobnak rá.”

Amikor aztán a XVIII. század végén megjelentek a forró levegővel vagy hidrogénnel töltött léggömbök, Walpole attól tartott, hogy ezek a járművek könnyen „a pusztítás gépezeteivé válhatnak az emberiség kezében”. És 1794 végére a francia hadsereg tábornokai tényleg be is vetették a hidrogénnel töltött ballonokat, hogy kikémleljék az ellenség táborát, és koordinálják a földi hadműveleteket. Az amerikai polgárháborúban és az 1870-es években zajló francia–porosz háborúban szintén használtak léggömböket. A múlt század két világháborújában pedig az amerikai, brit, francia és német csapatok nagyon sokat használták a légballont a felderítő hadműveletekben.

A léggömb a II. világháborúban csakugyan a halál eszközévé vált, amikor a japán hadsereg 9000, legénység nélküli, bombákkal felszerelt légballont indított útjára az Egyesült Államok felé. A robbanóanyaggal megrakott ballonok közül több mint 280 el is érte Észak-Amerikát.

Ami várható volt: megjelennek a harci repülőgépek

A repülőgépben már a megjelenésekor lehetséges harci eszközt láttak. Alexander Graham Bell 1907-ben ezt mondta: „Csak kevesen tudják, hogy már mennyire közel van Amerika ahhoz, hogy megoldjon egy kérdést, amely az egész világon forradalmasítja majd a hadviselést. A harci repülőgépek kifejlesztésére gondolok.” Ugyanabban az évben a The New York Times  idézte egy léghajós, Thomas T. Lovelace kapitány szavait: „2-5 éven belül minden nagy nemzetnek lesznek harci léghajói és léghajórombolói, ugyanúgy, ahogy most vannak torpedónaszádjai és torpedórombolói.”

Csupán három hónappal később az amerikai híradós alakulat szerződést kötött a Wright fivérekkel, hogy készítsék el az első harci repülőgépet. A The New York Times egyik 1908. szeptember 13-ai cikke a következőket írta arról, hogy miért érdekli a hadsereget a repülőgép: „Gránátot lehetne dobni egy hadihajó kéményébe, ami hatalmas kárt tenne a gépházban, és azzal végezné be pusztító munkáját, hogy felrobbantja a gőzkazánokat.”

Bellnek igaza lett, a repülőgép az egész világon forradalmasította a hadviselést. 1915-re a repülőgépgyártók kifejlesztették az előretüzelő géppuskát, melynek tüzét szinkronizálták a légcsavar forgásával, és így már képes volt a légcsavarkörön is átlőni. A vadászgépeket hamarosan bombázók követték, melyek a II. világháborúra még nagyobbak és hatékonyabbak lettek. 1945. augusztus 6-án egy B–29-es nehézbombázó ledobta az első, háborúban bevetett atombombát, és porig rombolta a japán Hirosimát. Végül összesen 100 000 ember veszett oda.

Mindössze két évvel korábban, 1943-ban Orville Wright egy magánbeszélgetésben elejtette, hogy sajnálja, hogy feltalálták a repülőgépet. Megjegyezte, hogy a két világháborúban csakugyan borzalmas fegyver lett belőle. A lézervezérlésű rakéták és az úgynevezett intelligens bombák előállításával pedig a repülőgép azóta még gyilkosabb fegyverré vált, amint ’nemzet nemzet ellen támadt’ (Máté 24:7).

[Képek a 22–23. oldalon]

1. Legénység nélküli, bombahordozó légballon

2. Záróléggömb

[Forrásjelzés]

Library of Congress, Prints & Photographs Division, FSA/OWI Collection, LC-USE6-D-004722

3. B–29-es nehézbombázó

[Forrásjelzés]

USAF photo

4. F/A–18C Hornet vadászbombázó

5. F–117A Nighthawk lopakodó bombázó

[Forrásjelzés]

U.S. Department of Defense