Fiatalok kérdezik

Én is függő lettem?

Mi a közös ebben a három fiatalban?

„Odavagyok az SMS-ezésért! Ez a legjobb dolog a világon. Erről szól az életem” (Alan). *

„Anyu vett egy tévét a szobámba. Magamon kívül voltam az örömtől. Alvás helyett késő éjszakáig tévéztem. Még a családomtól és a barátaimtól is fontosabb volt a tévé” (Teresa).

„Egy időben bárhová mentem, bármit csináltam, mindig arra gondoltam, hogy valaki talán feltöltött nekem valamit az oldalamra. Ha az éjszaka kellős közepén felébredtem, úgy éreztem, fel kell mennem a netre. Amikor csak tudtam, frissítettem a blogomat” (Anna).

Ebből a három fiatalból szerinted ki vált rabjává egy technikai eszköznek?

□ Alan □ Teresa □ Anna

ABBAN az időben, amikor a szüleid voltak tizenévesek, főként csak tévé és rádió volt. Akkoriban a telefonokkal még tényleg csak telefonálni lehetett. Csupán a hangot továbbították, és ráadásul a falhoz kötötte őket a zsinórjuk. Mindez ma már csak történelem, nem? Egy lány, akit Annának hívnak, így gondolja. „A szüleim a technikai kőkorszakban nőttek fel – mondja. – Még most is ott tartanak, hogy barátkoznak a mobiljuk egy-egy funkciójával.”

Manapság már telefonálhatsz, zenét hallgathatsz, videót nézhetsz, játszhatsz, e-mailezhetsz, fényképezhetsz, sőt internetezhetsz is – mindezt egyetlen eszközzel, mely elfér a zsebedben. Mivel a számítógép, a mobiltelefon, a tévé és az internet neked már megszokott dolog, talán úgy gondolod, hogy nincs abban semmi rossz, ha folyamatosan használod őket. A szüleid viszont talán úgy látják, hogy már nem tudsz meglenni ezek nélkül. Ha hangot adnak az aggodalmuknak, ne mondd rögtön azt, hogy nincs igazuk. A bölcs Salamon király ezt mondta: „Ha valaki felel valamire, mielőtt hallaná, az bolondság” (Példabeszédek 18:13).

Szeretnéd tudni, hogy a szüleid miért találják aggasztónak a helyzetet? Csináld végig az alábbi tesztet, és megtudhatod, hogy te is a rabjává váltál-e valamelyik elektronikai eszköznek.

„Tényleg függő vagyok?”

Egy enciklopédia úgy fogalmazza meg a függőséget, mint ami „folytonos ismétlése egy  túlzásba vitt tevékenységnek, melyet az ember nem tud vagy nem akar abbahagyni, annak ellenére sem, hogy káros következményei vannak”. Ha megnézzük ezt a meghatározást, azt mondhatjuk, hogy a cikk elején idézett mindhárom fiatal a technika rabjává vált. Mi a helyzet veled? Most vizsgáljuk meg részletesen a függőség meghatározását. Olvasd el az idézeteket, és gondold végig, hogy te mondtál-e vagy tettél-e már hasonlót. Majd írd be a válaszaidat.

Túlzásba vitt tevékenység. „Órákon át játszottam a számítógépen. Már aludni sem aludtam eleget, és másról sem tudtam beszélni, csak a játékokról. A családomtól is eltávolodtam, és a számítógépes játékok képzeletbeli világában éltem” (Andrew).

Szerinted mennyi időt ésszerű naponta elektronikai eszközök használatára szánni? ․․․․․

És a szüleid szerint? ․․․․․

Összesen mennyi időt töltesz naponta SMS-ezéssel, tévénézéssel, képek és szövegek internetre való feltöltésével, számítógépes játékokkal és ehhez hasonlókkal? ․․․․․

Ha végiggondolod a fenti kérdésekre adott válaszaidat, mit gondolsz, te is túlzásba estél?

□ Igen □ Nem

Nem tudja vagy nem akarja abbahagyni. „A szüleim mindig azt látják, hogy SMS-ezek, és szerintük ez már túlzás. De a többi sráchoz képest én alig SMS-ezek. Persze az igaz, hogy ha a szüleimhez hasonlítom magam, akkor én többet SMS-ezek, mint ők. De ez olyan, mintha az almát a naranccsal hasonlítanám össze. Ők 40 évesek, én meg 15” (Alan).

Mondták már neked a szüleid vagy a barátaid, hogy túl sokat foglalkozol valamilyen elektronikai eszközzel?

□ Igen □ Nem

Rád igaz az, hogy nem tudsz vagy nem akarsz változtatni ezen?

□ Igen □ Nem

Káros következmények. „A barátaim állandóan üzeneteket küldözgetnek, még vezetés közben is, pedig ez nagyon veszélyes!” (Julie).

„Amikor megkaptam az első mobilomat, egyfolytában telefonáltam és SMS-eztem. Csak ebből állt a napom. Ez rányomta a bélyegét a családommal, sőt még a barátaimmal ápolt kapcsolataimra is. Most azt látom, hogy amikor elmegyünk valahová a barátaimmal, és beszélgetünk, ők folyton félbeszakítanak: »Várj egy kicsit! Erre az üzenetre mindenképp válaszolnom kell.« Többek között emiatt nehéz közel kerülnöm hozzájuk” (Shirley).

Előfordult már veled, hogy vezetés közben vagy órán SMS-eztél?

□ Igen □ Nem

Amikor a családoddal vagy a barátaiddal beszélgetsz, folyton félbeszakítod őket, hogy válaszolj egy e-mailre, felhívj valakit, vagy SMS-t küldj?

□ Igen □ Nem

 Az elektronikai eszközök miatt nem tudsz eleget aludni, vagy elhanyagolod a tanulást?

□ Igen □ Nem

Hogyan lehetsz kiegyensúlyozott?

Ha használsz valamilyen technikai eszközt – számítógépet, mobiltelefont vagy bármi mást –, tedd fel magadnak az alábbi négy kérdést. Ha alkalmazod a Biblián alapuló tanácsokat, és megfogadod a cikk javaslatait, hogy mit tegyél, és mit ne tegyél, az segít, hogy ellenőrzés alatt tartsd a szokásaidat, és ne válj függővé.

1. Mi a tartalom? „Amik csak igazak, amik csak komoly figyelmet érdemelnek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak szeretetre méltók, amikről csak jót mondanak, ha van valami erény, és ha van valami dicséretre méltó, továbbra is azokkal foglalkozzatok” (Filippi 4:8).

Mit tegyél? Ápolj kapcsolatot a családtagjaiddal és a barátaiddal, ossz meg velük örömteli híreket és építő gondolatokat (Példabeszédek 25:25; Efézus 4:29).

Mit ne tegyél? Ne terjessz ártalmas pletykát, ne ossz meg másokkal erkölcstelen üzeneteket vagy képeket, és ne nézz erkölcsileg romboló videoklipeket vagy műsorokat (Kolosszé 3:5; 1Péter 4:15).

2. Mikor használom őket? „Mindennek meghatározott ideje van” (Prédikátor 3:1).

Mit tegyél? Határozd meg, hogy mennyi időt fogsz telefonálással, SMS-ezéssel, tévénézéssel vagy számítógépes játékokkal tölteni. Mutass tiszteletet azzal, hogy kikapcsolod a telefonod, amikor valamilyen fontos eseményen, például  egy keresztény összejövetelen vagy jelen. Az üzenetekre később is tudsz válaszolni.

Mit ne tegyél? Ne engedd, hogy az elektronikai eszközök elrabolják tőled azt az időt, amit a családodra, a barátaidra, tanulásra vagy szellemi tevékenységekre szántál (Efézus 5:15–17; Filippi 2:4).

3. Kikkel ápolok kapcsolatot? „Ne vezessenek félre titeket. Rossz társaságok megrontanak hasznos szokásokat” (1Korintusz 15:33).

Mit tegyél? A technikai eszközöket arra használd, hogy olyanokkal fűzd szorosabbra a kapcsolatodat, akik jó szokások kialakítására ösztönöznek (Példabeszédek 22:17).

Mit ne tegyél? Ne csapd be magad: azoknak az értékrendjét, szóhasználatát és gondolkodásmódját fogod átvenni, akikkel e-mailezel vagy SMS-ezel, akiket a filmekben vagy műsorokban látsz, vagy akikkel az interneten barátkozol (Példabeszédek 13:20).

4. Mennyi időt szánok rájuk? ’Bizonyosodjatok meg a fontosabb dolgokról’ (Filippi 1:10).

Mit tegyél? Tartsd számon, hogy mennyi időt töltesz technikai eszközökkel.

Mit ne tegyél? Ne engedd el a füled mellett, ha a szüleid vagy a barátaid azt mondják, hogy túl sok időt töltesz technikai eszközökkel (Példabeszédek 26:12).

Ami az elektronikai eszközök kiegyensúlyozott használatát illeti, Andrew, akit már korábban idéztünk, jól összefoglalja a lényeget: „Jó használni ezeket az eszközöket, de csak mértékkel. Megtanultam, hogy nem szabad engednem, hogy elszakítsanak a családomtól és a barátaimtól.”

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész/​képek a 25. oldalon]

MIT MONDANAK MÁS FIATALOK?

„A szüleim többször mondták, hogy olyan, mintha a kezemhez nőtt volna a mobilom. Először ezt viccesnek gondoltam, de rájöttem, hogy komolyan beszélnek. Most már figyelek rá, hogy mennyit SMS-ezek. Még soha nem voltam ilyen boldog.”

„Valahányszor internetközelben voltam, kényszert éreztem, hogy megnézzem az e-mailjeimet. Nem csináltam meg a házi feladataimat, és a tanulás is elmaradt. Most, hogy szakítottam ezzel a rossz szokással, szabadnak érzem magam. A lényeg a mértékletesség.”

[Képek]

Jovarny

Mariah

[Kiemelt rész a 26. oldalon]

„FOLYTON A KÖZÖSSÉGI OLDALON LÓGTAM”

„Néhány évvel ezelőtt a családunk új helyre költözött, de szerettem volna tartani a kapcsolatot a barátaimmal. Ők meghívtak egy olyan oldalra, ahová fotókat lehetett feltölteni és megosztani másokkal. Ez jó lehetőségnek tűnt arra, hogy ne szakadjon meg a kapcsolatunk. Ezen az oldalon csak olyanokkal beszélgettem, akiket már ismertem, nem voltak köztük idegenek. Úgy gondoltam, hogy ebből nem sülhet ki semmi rossz.

Eleinte minden rendben ment. Hetente egyszer felmentem a netre, hogy megnézzem a barátaim újabb fotóit, és megjegyzéseket fűztem hozzájuk, aztán pedig elolvastam, hogy ők mit írtak az én képeimhez. De kis idő elteltével már megszállott lettem. Szinte észre sem vettem, de folyton neteztem. Mivel ilyen sokszor fent voltam a neten, a barátaim barátai is felfigyeltek rám, és kérték, hogy őket is vegyem fel a barátaim közé. Tudjátok, hogy megy ez: egy barátod azt mondja, hogy X. Y. jó fej, te meg bejelölöd. Mire észbe kapsz, már 50 barátod van a neten.

Hamarosan azon vettem észre magam, hogy állandóan internetezni akarok. Amikor pedig fent voltam a weboldalon, már azon járt az eszem, hogy legközelebb mikor tudok majd újra netezni, és hogy újabb képeket kellene feltöltenem. Elolvastam egy megjegyzést itt, aztán feltöltöttem egy kisfilmet ott, és órák teltek el úgy, hogy fel sem tűnt.

Másfél évbe telt, mire végül felismertem, hogy függő lettem. Most már azonban szigorúan ügyelek arra, hogy mennyit internetezek. Emellett arra törekszem, hogy olyanokkal kössek barátságot, akikkel találkozni is szoktam, és akikről tudom, hogy ugyanolyan erkölcsi alapelvek szerint élnek, mint én. Néhány barátom nem érti, hogy miért teszem ezt, de én tanultam a velem történtekből” (Ellen, 18 éves).

[Kiemelt rész a 26. oldalon]

MI LENNE, HA MEGKÉRDEZNÉD A SZÜLEIDET?

Ha elkezdesz beszélgetni a szüleiddel a kikapcsolódásról, lehet, hogy meglepetés fog érni. Egy lány, Cheryl, ezt mondja: „Egyszer, amikor apának kétségei voltak az egyik CD-mmel kapcsolatban, megkértem, hogy üljünk le, és hallgassuk meg az összes számot. Ő beleegyezett. Végül azt mondta, hogy semmi kivetnivalót nem talál benne.”

Írd le, mit szeretnél megkérdezni a szüleidtől az elektronikai eszközökkel kapcsolatban.

[Kiemelt rész a 27. oldalon]

NÉHÁNY SZÓ A SZÜLŐKHÖZ

Tizenéves gyermeketek túl sok időt tölt internetezéssel, túl sokat SMS-ezik, vagy szorosabb a kapcsolata az MP3-lejátszójával, mint veletek? Ha ez a helyzet, mit tehettek?

Azt is megtehetitek, hogy egész egyszerűen elveszitek tőle a szóban forgó technikai eszközt. De ne gondoljátok, hogy minden technikai eszköz rossz. Biztosan nektek is van olyan elektronikai eszközötök, amit a szüleitek annak idején még nem használtak. Szóval ahelyett, hogy elkoboznátok az eszközt, hacsak nincs erre nyomós okotok, miért ne élnétek a lehetőséggel, hogy megtanítsátok a gyermeketeknek, hogyan használhatja bölcsen, mértékkel ezeket az eszközöket. Hogyan tehetitek ezt meg?

Üljetek le, és beszéljétek meg a dolgot a gyermeketekkel. Először is, mondjátok el, hogy mi aggaszt titeket. Másodszor, hallgassátok meg, hogy ő mit mond minderről (Példabeszédek 18:13). Harmadszor pedig, dolgozzatok ki valamilyen gyakorlatias megoldást. Ne féljetek egyértelmű szabályokat felállítani, ugyanakkor legyetek ésszerűek (Filippi 4:5). „Amikor túl sokat SMS-eztem – meséli Ellen –, a szüleim nem vették el a telefonomat, inkább határozott tanácsokat adtak. Ez segített, hogy kiegyensúlyozottabb legyek az SMS-ezésben, még akkor is, amikor nincsenek velem.”

Mit tegyetek, ha a gyermeketek elkezd védekezni? Ne következtessetek arra, hogy a tanácsaitok süket fülekre találtak. Legyetek türelmesek, és hagyjatok neki időt arra, hogy átgondolja a dolgot. Nagy valószínűséggel legbelül egyetért veletek, és idővel meg fogja tenni a szükséges változtatásokat. Sok fiatal hasonlóan reagál a tanácsra, ahogyan azt a tizenéves Hailey tette: „Amikor a szüleim azt mondták, hogy szerintük a számítógép rabjává váltam, először megsértődtem. De később, minél többször visszagondoltam a szavaikra, annál inkább beláttam, hogy igazuk van.”

[Kép a 27. oldalon]

Engeded, hogy a technikai eszközök rabjává válj?