Miért van annyi igazságtalanság?

CSAKNEM 2000 évvel ezelőtt a Biblia figyelemre méltóan pontos jellemzést adott napjaink társadalmáról, amikor ezt írta: „az utolsó napokban nehezen elviselhető, válságos idők lesznek. Mert az emberek önmagukat szeretők lesznek, pénzszeretők . . . , hálátlanok, illojálisak, természetes vonzalom nélküliek, olyanok, akik nem készek semmilyen megegyezésre . . . , a jóságot nem szeretők, árulók, keményfejűek, büszkeségtől felfuvalkodottak, inkább gyönyörszeretők, semmint Istent szeretők” (2Timóteusz 3:1–4).

A legtöbben elismerik, hogy ezek a nem túl vonzó jellemvonások egyre inkább megfigyelhetők mostanában. Sokféleképpen megnyilvánulhatnak, például a kapzsiságban, előítéletben, antiszociális viselkedésben, korrupcióban és a nagyfokú anyagi egyenlőtlenségben. Vizsgáljuk meg ezeket külön-külön.

KAPZSISÁG. Vannak, akik szerint a kapzsiságban nincs semmi rossz, de ez nem igaz. Igenis ártalmas. Gyakran ez áll a könyvelési csalások, a piramisjátékok és a meggondolatlan kölcsönök hátterében. A következmények, például az anyagi összeomlás sokaknak okozott már szenvedést. És bár az áldozatok közül némelyek maguk is kapzsi emberek, vannak köztük jóravalók, becsületesek is, akik elveszítették a házukat vagy a nyugdíjukat.

ELŐÍTÉLET. Sokan igazságtalanul ítélnek meg másokat, sőt így is bánnak velük a nemzetiségük, bőrszínük, nemük, társadalmi helyzetük vagy vallásuk miatt. Az ENSZ egyik bizottsága például megállapította, hogy egy dél-amerikai országban azért halt meg egy várandós asszony a kórházban, mert korábban egy másik intézményben hátrányos megkülönböztetésben volt része a nemzetisége és a társadalmi helyzete miatt. Az elvakult előítélet etnikai tisztogatáshoz és népirtáshoz is vezetett már.

ANTISZOCIÁLIS VISELKEDÉS. Egy kézikönyv összegzésében ez olvasható: „Minden évben családok tízezrei bomlanak fel, emberek százezreinek megy tönkre az élete, és dollármilliókra rúgó anyagi kár keletkezik az antiszociális viselkedés következtében. Az erőszak és az agresszió olyannyira jellemző a társadalmunkra, hogy könnyen lehet, hogy a történészek a jövőben nem űrkorszakként vagy információs korszakként utalnak majd a huszadik század végére, hanem antiszociális korszakként, amikor a társadalom önmaga ellen fordult” (Handbook of Antisocial Behavior). A könyv 1997-es megjelenése óta nemigen javult az emberek viselkedése.

 KORRUPCIÓ. Egy beszámoló, mely a Dél-afrikai Köztársaságban tapasztalható korrupcióról szólt, megemlítette, hogy egy hétéves időszak alatt az egyik tartományi egészségügyi minisztériumnak utalt 25,2 milliárd randos összegnek több mint a 81 százaléka nem megfelelő célra lett felhasználva. „A pénzt a tartomány kórházainak, klinikáinak és egészségügyi központjainak a karbantartására kellett volna költeni” – írta a The Public Manager című újság.

NAGYFOKÚ ANYAGI EGYENLŐTLENSÉG. A Time magazin egyik riportja szerint Nagy-Britanniában 2005-ben az éves összjövedelemnek közel 30 százaléka „a kereső lakosság 5 százalékának a zsebében kötött ki”. Az Atlanti-óceán túlpartján pedig „az amerikai jövedelmeknek több mint a 33 százalékát a legjobban kereső 5 százalék vihette haza”, írta ugyanez a lap. Világszerte körülbelül 1,4 milliárd ember él napi legfeljebb 1,25 dollárból, és naponta 25 000 gyermek hal meg a nincstelenség miatt.

Van megoldás?

1987-ben az akkori ausztrál miniszterelnök azt a célt tűzte ki, hogy 1990-re egyetlen gyermek se éljen szegénységben az országában. Ez azonban nem valósult meg. A miniszterelnök később meg is bánta, hogy ilyen kijelentést tett.

Bármilyen befolyásos vagy gazdag is valaki, akkor is csak egy ember, aki képtelen megszüntetni az igazságtalanságot. Sőt, még a hatalom gyakorlói is tapasztalnak igazságtalanságot, valamint ők is megöregszenek és meghalnak. Mindez a következő bibliai részleteket juttathatja eszünkbe:

„Még csak lépteit sem irányíthatja a járókelő ember” (Jeremiás 10:23).

„Ne bízzatok az előkelőkben . . . , [akiknél] nincsen megmentés” (Zsoltárok 146:3).

Ha elfogadjuk ezeket a tényeket, nem fogunk csalódni, amikor az emberi törekvések nem hozzák meg a várt eredményt. De akkor semmi remény arra, hogy egyszer megváltozik a helyzet? Éppen ellenkezőleg. A cikksorozat utolsó cikkében látni fogjuk, hogy hamarosan valódi igazságosság jellemzi majd a világunkat. De addig is tehetünk valamit. Nézzünk egy kicsit magunkba, és tegyük fel ezeket a kérdéseket: „Bánhatnék igazságosabban másokkal? Van még javítanivalóm?” A következő cikk a segítségünkre lesz ebben.

[Képek a 4–5. oldalon]

A) Rendőrök letartóztatnak Kínában egy férfit, aki más nemzetiségűek elleni erőszakos megmozdulásban vett részt

B) Fosztogatás és rongálás Londonban

C) Nyomorúságos körülmények egy ruandai menekülttáborban

[Forrásjelzések]

Balra: © Adam Dean/​Panos Pictures; középen: © Matthew Aslett/​Demotix/​CORBIS; jobbra: © David Turnley/​CORBIS