Tudtad?

Körülvették-e Jeruzsálemet hegyes cölöpökkel, ahogyan azt Jézus megjövendölte?

Jézus ezt mondta a Jeruzsálem pusztulásáról szóló próféciájában: „eljönnek rád azok a napok, amikor ellenségeid sáncot építenek körülötted hegyes cölöpökből, bekerítenek, és mindenfelől gyötörni fognak” (Lukács 19:43). Jézus szavai i. sz. 70-ben teljesedtek be, amikor a rómaiak Titus vezetésével ostromfalat, azaz cölöpkerítést emeltek a város köré. Titusnak az volt a célja, hogy a zsidók ne tudjanak elmenekülni, és így megadásra kényszerítse őket. Ha ez nem sikerül, akkor kiéhezteti őket.

Josephus Flavius első századi történetíró szerint mihelyt eldöntötték, hogy megépítik a cölöpkerítést, a római hadsereg különböző légiói és kisebb egységei versenyre keltek egymással abban, hogy melyikük fejezi be először az ostromfal számára kijelölt szakaszát. A város körül mintegy 16 kilométeres körzetben kivágták a fákat, és a körülbelül 7 kilométer hosszú cölöpkerítés mindössze három nap alatt elkészült. Josephus azt írta, hogy a zsidóknak „nem is lehetett már semmi reményük a megmenekülésre”. Az éhezéstől és az egymás ellen forduló csoportok gyilkos harcaitól megfogyatkozott város úgy öt hónappal később az ostromlók kezére került.

Valóban épített Ezékiás király egy Jeruzsálembe vezető alagutat?

Az i. e. VIII. század második felében Ezékiás volt Júda királya. Abban az időben Júda hadban állt a hatalmas Asszír Birodalommal. A Biblia beszámol róla, hogy Ezékiás sokat tett azért, hogy megvédje Jeruzsálemet, és biztosítsa a város vízellátását. Többek között épített egy 533 méter hosszú alagutat, egy vízvezetéket, hogy forrásvizet vezessen a városba (2Királyok 20:20; 2Krónikák 32:1–7, 30).

A XIX. században egy éppen ilyen alagutat fedeztek fel. Ezékiás-alagút vagy Siloám-alagút néven vált ismertté. Találtak benne egy feliratot, melyen az alagút kiásásának utolsó munkálatai vannak feljegyezve. A legtöbb tudós a betűk formai-alaki elemzése alapján az alagút megépítését Ezékiás idejére teszi. Néhányan azonban egy évtizeddel ezelőtt felvetették, hogy az alagút mintegy 500 évvel később épült. 2003-ban egy izraeli tudóscsoport nyilvánosságra hozta a kutatási eredményeit, hogy meg lehessen határozni az alagút építésének idejét. Milyen következtetésre jutottak?

Dr. Amos Frumkin, a Jeruzsálemi Héber Egyetem professzora ezt mondja: „A radiokarbon-kormeghatározás, melyet a Siloám-alagút vakolatában található szerves anyagokon végeztünk, és az alagútban talált sztalaktitok uránium-tórium-kormeghatározása egyértelműen azt mutatja, hogy Ezékiás idejében építették az alagutat.” A Nature című tudományos folyóirat egyik cikkében még ez olvasható: „A háromfajta bizonyíték – a radiometrikus kormeghatározás, a paleográfia és a történelmi feljegyzés – mind egyöntetűen körülbelül i. e. 700-ra teszi a Siloám-alagút létrejöttét, így ez az eddigi legpontosabban meghatározható korú, vaskori bibliai építmény.”