Mit válaszolna Jézus?

Sok istenfélő ember úgy véli, hogy a vallásnak szerepet kell vállalnia a politikában. Szerintük a vallás segíthet megoldást találni az emberiség gondjaira. Ám más istenfélő emberek azon a véleményen vannak, hogy ezeknek a befolyásos erőknek nem szabad összefonódniuk. Te mit gondolsz? Támogatnia kellene egymást a vallásnak és a politikának?

JÉZUS KRISZTUST a történelem legmeghatározóbb vallási személyiségének tartják. Vajon mit válaszolna, ha feltennénk neki a kérdést, hogy helyénvaló-e, ha összefonódik a vallás a politikával? Mikor a földön volt, a szavaival és a tetteivel is kifejezésre juttatta az álláspontját. Például a híres hegyi beszédében segített megérteni a követőinek, mi a szerepük a társadalomban. Nézzünk meg néhány gondolatot ebből a híres beszédből.

 Hatással kell lenniük másokra

Jézus a következőket mondta arról, hogyan kell viszonyulniuk a követőinek a világhoz: „Ti vagytok a föld sója; de ha a só elveszíti az erejét, hogyan adják vissza sósságát? Semmire sem jó többé, csak arra, hogy kidobják és megtiporják az emberek. Ti vagytok a világ világossága . . . engedjétek fényleni világosságotokat az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőséget adjanak égi Atyátoknak” (Máté 5:13–16). Miért hasonlította őket a sóhoz és a világossághoz?

Jézus arra utalt, hogy a követői nem csupán az emberek egy kicsiny csoportjának olyanok, mint a só, hanem az egész emberiségnek, és nem pusztán pár embernek olyanok, mint a fény, hanem mindenkinek, aki szeretne tisztán látni. Ezekkel a szóképekkel egyértelművé tette, hogy a követőinek nem kell elszigetelniük magukat az emberektől. Miért nem?

Gondold végig: A sót el kell keverni az ételben, hogy tartósító hatása legyen. Egy sötét szobában nem lesz világosság, ha a lámpa nem benne világít. Jézus soha nem utasította arra a tanítványait, hogy egy távoli helyen alapítsanak közösséget. Azt sem mondta nekik, hogy a külvilágtól elzárva, vallási intézmények falai mögött éljenek. Ahogy a sónak elegyednie kell az étellel, és a lámpának a szobában kell lennie, hogy azt bevilágítsa, úgy a keresztényeknek is az emberek közt kell élniük, hogy hatással legyenek az életükre.

„Ők nem része a világnak”

Jézus arra utasította a követőit, hogy ápoljanak kapcsolatot az embertársaikkal. Ám ez felveti azt a fontos kérdést, hogy hogyan viszonyuljanak a keresztények a politikához. Miért merül ez fel? Nem sokkal a halála előtt Jézus a követőiért imádkozott Istenhez. Ezt mondta: „Nem arra kérlek, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrködj felettük a gonosz miatt. Ők nem része a világnak, mint ahogy én sem vagyok része a világnak” (János 17:15, 16). Hogyan valósíthatják meg a keresztények, hogy nem alkotják részét a világnak, de elszigetelten sem élnek az emberektől? Hogy megkapjuk a választ, vizsgáljunk meg három további kérdést:

• Mi volt a véleménye Jézusnak a politikáról?

• Mi legyen a keresztények álláspontja?

• Milyen hatással vannak a keresztény tanítások az emberekre?

[Oldalidézet a 4. oldalon]

Jézus egyértelművé tette, hogy a követőinek nem kell elszigetelniük magukat az emberektől