1. Többek között milyen dolgok idézhetnek elő megosztottságot a családokban?

BOLDOGOK, akik olyan családban élnek, ahol szeretet, megértés és béke uralkodik. Remélhetőleg ilyen családban élsz. Sajnos azt kell mondanunk, hogy rengeteg család nem felel meg ennek a leírásnak, és ilyen vagy olyan okból megosztott. Mi teszi megosztottá a családokat? Ebben a fejezetben három dologról fogunk beszélni. Egyes családokban a családtagok nem tartoznak mind ugyanahhoz a valláshoz. Máshol a gyermekeknek talán nem ugyanazok a vér szerinti szülei. Megint máshol úgy tűnik, hogy a megélhetésért folytatott küzdelem, vagy a még több anyagi dolog megszerzésének vágya választja szét a családtagokat. Mégis, azok a körülmények, amelyek az egyik családot megosztottá teszik, a másikra talán nincsenek hatással. Mi okozza ezt a különbséget?

2. Hol keresnek egyesek útmutatást a családi élettel kapcsolatban, de mi az ilyen útmutatás legjobb forrása?

² A nézőpont az egyik tényező. Ha őszintén próbálod megérteni a másik személy nézőpontját, akkor valószínűleg jobban felismered, hogyan őrizd meg a család egységét. Egy másik tényező az a forrás, ahova útmutatásért fordulsz. Sokan munkatársak, szomszédok, újságírók vagy más emberek véleményére adnak. Egyesek azonban utánanéztek, mit mond Isten Szava helyzetükről, majd alkalmazták azt, amit megismertek. Hogyan segíthet ez a családnak megőrizni az otthoni békét? (2Timótheus 3:16, 17).

3. a) Mit tanácsol a Biblia arra vonatkozóan, ha valaki más hitű személlyel szeretne összeházasodni? b) Többek között milyen alapelvek vonatkoznak arra, ha a házasságban az egyik fél hívő, a másik pedig nem?

³ A Biblia erőteljesen óv attól, hogy másfajta hitű személlyel házasodjunk össze (5Mózes 7:3, 4; 1Korinthus 7:39). Előfordulhat azonban, hogy házasságkötésed után te megismerted az igazságot a Bibliából, a férjed viszont nem. Mi a helyzet ilyenkor? A házastársi eskü természetesen továbbra is érvényben marad (1Korinthus 7:10). A Biblia kihangsúlyozza a hitvesi kötelék tartósságát, és arra buzdítja a házasságban élő embereket, hogy inkább rendezzék a nézeteltéréseiket, ahelyett hogy megfutamodnának előlük (Efézus 5:28–31; Titus 2:4, 5). Mi van azonban akkor, ha férjed erőteljesen ellenzi a Biblián alapuló vallásgyakorlatodat? Talán próbál megakadályozni abban, hogy elmenj a gyülekezeti összejövetelekre, vagy esetleg azt mondja, hogy nem akarja, hogy felesége házról házra menjen, és a vallásról beszéljen. Mit teszel ilyenkor?

4. Hogyan mutathat a feleség empátiát, ha férje nincs egy hiten vele?

⁴ Kérdezd meg magadtól: „Miért érez így a férjem?” (Példabeszédek 16:20, 23). Ha nem érti igazán, hogy mit csinálsz, talán aggódik érted. Vagy talán nyomás alatt van a rokonok részéről, mert már nem veszel részt bizonyos szokásokban, amelyek nekik fontosak. „Amikor egyedül voltam a házban, elhagyatottnak éreztem magam” – mondta egy férj. Ez a férfi úgy érezte, hogy egy vallás miatt elveszítette feleségét. A büszkesége miatt azonban képtelen volt bevallani, hogy magányosnak érzi magát. Férjed talán azt igényli, hogy megnyugtasd őt: Jehova iránti szereteted nem jelenti azt, hogy most kevésbé szereted férjedet, mint azelőtt. Mindenképpen tölts vele időt.

5. Miben kell kiegyensúlyozottnak lennie annak a feleségnek, akinek férje más hiten van?

 ⁵ Figyelembe kell venni azonban valami még fontosabbat, ha bölcsen akarsz eljárni ebben a helyzetben. Isten Szava így sürgeti a feleségeket: „engedelmeskedjetek a ti férjeteknek, a miképen illik az Úrban” (Kolossé 3:18). Ily módon óva int a függetlenség szellemétől. Ezenkívül „a miképen illik az Úrban” szavakkal ez az írásszöveg azt jelzi, hogy a férj iránti alárendeltség közben az Úr iránti alárendeltséget is figyelembe kell venni. Itt kiegyensúlyozottságra van szükség.

6. Milyen alapelveket kell elméjében tartania a keresztény feleségnek?

⁶ Egy keresztény számára a gyülekezeti összejövetelek látogatása és a másoknak történő tanúskodás a Biblián alapuló hitéről az igaz imádat fontos vonását képezi, amelyet nem szabad elhanyagolni (Róma 10:9, 10, 14; Zsidók 10:24, 25). Mit tennél akkor, ha egy ember egyenesen azt parancsolná neked, hogy ne  tégy eleget Isten egy bizonyos követelményének? Jézus Krisztus apostolai kijelentették: „Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek” (Cselekedetek 5:29). Példájuk mintául szolgál, amely az élet sok helyzetére alkalmazható. Vajon a Jehova iránti szeretet arra indít majd, hogy azzal az odaadással legyél iránta, amely jogosan megilleti őt? Ugyanakkor férjed iránti szereteted és tiszteleted miatt úgy próbálod ezt tenni, hogy az elfogadható legyen férjed számára is? (Máté 4:10; 1János 5:3).

7. Milyen elhatározása kell hogy legyen a keresztény feleségnek?

⁷ Jézus jelezte, hogy ez nem mindig lehetséges. Figyelmeztetett arra, hogy az igaz imádattal szembeni ellenállás miatt egyes családokban a hívő családtagok elkülönítve érzik majd magukat, mintha egy kardcsapással választanák el őket a család többi tagjától (Máté 10:34–36). Egy japán asszony átélte ezt. Férje tizenegy évig ellenállt. Kegyetlenkedett vele, és gyakran kizárta őt otthonról. De az asszony kitartott. A keresztény gyülekezetben levő hittestvérei segítettek neki. Szüntelenül imádkozott, és igazán bátorítóan hatott rá az 1Péter 2:20. Ez a keresztény asszony meg volt győződve, hogy ha állhatatos marad, akkor férje egy nap csatlakozik majd hozzá Jehova szolgálatában. Így is történt.

8., 9. Hogyan kell viselkednie a feleségnek, hogy ne gördítsen feleslegesen akadályokat férje elé?

⁸ Sok olyan gyakorlati dolog van, amit megtehetsz, hogy befolyásold házastársad magatartását. Ha például férjed ellenzi a vallásodat, akkor ne adj neki valós okot a panaszra egyéb területeken. Tartsd tisztán az otthont. Ügyelj külsődre. Légy bőkezű a szeretet és az értékelés kinyilvánításában. Kritizálás helyett, inkább támogasd férjedet. Mutasd meg, hogy őrá tekintesz főségért. Ne viszonozd, ha úgy érzed, hogy rosszul  bánt veled (1Péter 2:21, 23). Vedd figyelembe az emberi tökéletlenséget, és ha vita támad, alázatosan te legyél az első, aki bocsánatot kér (Efézus 4:26).

⁹ Ne engedd, hogy az összejöveteleken való részvételed miatt férjed csak később tudjon enni. Akkor vehetnél részt a keresztény szolgálatban, amikor férjed nincs otthon. A keresztény feleség bölcsen teszi, ha nem prédikál a férjének, amikor az nem veszi jó néven. A feleség inkább Péter apostol tanácsát követi: „az asszonyok engedelmeskedjenek az ő férjöknek, hogy ha némelyek nem engedelmeskednének is az ígének, feleségük magaviselete által íge nélkül is megnyeressenek; szemlélvén a ti félelemben való feddhetetlen életeteket” (1Péter 3:1, 2). A keresztény feleségek arra törekszenek, hogy még teljesebben megteremjék Isten szellemének gyümölcseit (Galátzia 5:22, 23).

10. Hogyan kell a hívő férjnek viselkednie feleségével, ha annak más a meggyőződése?

¹⁰ Mi a helyzet akkor, ha a férj a gyakorló keresztény, nem a feleség? A Biblia útmutatással szolgál az ilyen helyzetre. Ezt mondja: „Ha valamely atyafinak hitetlen felesége van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt” (1Korinthus 7:12). A következőre is inti a férjeket: „szeressétek a ti feleségeteket” (Kolossé 3:19).

11. Hogyan mutathat a férj megkülönböztető képességet, és hogyan gyakorolhatja tapintatosan főségét felesége felett, ha az nem gyakorló keresztény?

¹¹ Ha olyan feleség férje vagy, akinek hite eltér a tiédtől, akkor különleges gonddal mutass tiszteletet feleséged iránt, és vedd figyelembe érzéseit. Felnőtt emberként bizonyos mértékű szabadsággal rendelkezik, hogy gyakorolja vallását, még ha nem értesz is egyet vele. Amikor először beszélsz neki a hitedről, ne várd, hogy  elhagyjon régóta dédelgetett hitnézeteket valami új kedvéért. Ahelyett hogy minden átmenet nélkül hamisnak mondanád az ő és családja régóta féltve őrzött vallási szokásait, inkább türelmesen próbálj neki érvelni a Szentírás alapján. Talán úgy érzi, hogy elhanyagolod, ha jelentős mennyiségű időt szánsz a gyülekezeti tevékenységekre. Talán szembehelyezkedik azon erőfeszítéseiddel, hogy szolgáld Jehovát, pedig a háttérben egyszerűen csak ez áll: „Több időt töltsél velem!” Legyél türelmes. Idővel a szerető figyelmességgel talán segítesz neki, hogy elfogadja az igaz imádatot (Kolossé 3:12–14; 1Péter 3:8, 9).

12. Hogyan kell alkalmazni a szentírási alapelveket a gyermeknevelésben, még ha a férj és a feleség különböző hiten vannak is?

¹² Egy vallásilag megosztott családban a gyermekek vallási oktatása időnként vitára ad okot. Hogyan kell alkalmazni a szentírási alapelveket? A Biblia az apára helyezi a gyermekek oktatásának elsődleges felelősségét, de az anya szintén fontos szerepet játszik benne (Példabeszédek 1:8; vö. 1Mózes 18:19; 5Mózes 11:18, 19). Még ha az apa nem fogadja is el Krisztus főségét, akkor is ő a családfő.

13., 14. Mit tehet a feleség, ha a férj megtiltja neki, hogy keresztény összejövetelekre vigye a gyermekeket, vagy hogy tanulmányozzon velük?

¹³ Egyes nem hívő apák nem ellenzik, ha vallási dolgokban az anya oktatja a gyermekeket. Mások igen. Mi a helyzet akkor, ha férjed nem engedi meg, hogy gyülekezeti összejövetelekre vidd el a gyermekeket, vagy pedig még meg is tiltja, hogy tanulmányozd velük otthon a Bibliát? Ilyenkor számos kötelezettség között kell az egyensúlyt megtalálnod – Jehova Isten iránti, a férj képviselte főség iránti és szeretett  gyermekeid iránti kötelezettséged között. Hogyan tudod összeegyeztetni ezeket?

¹⁴ Bizonyára imádkozni fogsz ebben a dologban (Filippi 4:6, 7; 1János 5:14). De végső soron te vagy az, akinek döntenie kell, hogy milyen utat követsz. Ha tapintatos vagy, és világossá teszed férjed előtt, hogy nem akarod kétségbe vonni főségét, ellenállása végül mérséklődhet. Még ha férjed megtiltja is, hogy összejövetelekre vidd gyermekeidet, vagy hogy kötött formájú bibliatanulmányozást vezess velük, még mindig taníthatod őket. A naponként folytatott beszélgetések, valamint jó példád által próbálj meg beléjük vésni bizonyos fokú szeretetet Jehova iránt, hitet a Szavában, tiszteletet a szülők iránt – beleértve apjukat is –, szerető törődést az emberek iránt, és értékelést a lelkiismeretesen végzett munka iránt. Idővel az apa esetleg felismeri majd a jó eredményeket, és talán nagyra becsüli az erőfeszítéseidet (Példabeszédek 23:24).

15. Milyen felelőssége van a hívő apának a gyermekek oktatásában?

¹⁵ Ha hívő férj vagy, feleséged pedig nem hívő, akkor neked kell a válladra venned azt a felelősséget, hogy „az Úr tanítása és intése szerint” neveld fel gyermekeidet (Efézus 6:4). Ezalatt természetesen legyél kedves, szeretetteljes és ésszerű a feleségeddel való bánásmódodban.

16., 17. Milyen bibliai alapelvekre kell a gyermekeknek emlékezniük, ha a szüleikétől eltérő hitet fogadnak el?

¹⁶ Ma már nem szokatlan, hogy még kiskorú gyermekek is olyan hitnézeteket fogadnak el, amelyek eltérnek szüleik nézeteitől. Te is ezt tetted? Ha igen, a Biblia tanáccsal szolgál számodra.

¹⁷ Isten Szava ezt mondja: „szót fogadjatok a ti szüleiteknek az Úrban; mert ez az igaz. Tiszteljed a te atyádat  és a te anyádat” (Efézus 6:1, 2). Ez a szülők iránti egészséges tiszteletet foglalja magában. Bár fontos a szülők iránti engedelmesség, nem szabad azonban úgy engedelmeskednünk, hogy közben figyelmen kívül hagyjuk az igaz Istent. Amikor egy gyermek elég idős lesz ahhoz, hogy döntéseket kezdjen hozni, nagyobb mértékben viseli a felelősséget tetteiért. Ez nemcsak a világi törvényre, hanem különösen az isteni törvényre igaz. „Mindenikünk maga ad számot magáról az Istennek” – jelenti ki a Biblia (Róma 14:12).

18., 19. Hogyan segíthetnek a gyermekek szüleiknek, hogy jobban megértsék hitüket, ha a szüleiknek más a vallásuk?

¹⁸ Ha hited miatt változtatásokat teszel életedben, próbáld megérteni szüleid nézőpontját. Valószínűleg örömmel tölti majd el őket, ha a bibliai tanítások tanulmányozásának és alkalmazásának eredményeképpen tisztelettudóbbá, engedelmesebbé és szorgalmasabbá válsz abban, amit kérnek tőled. Ha azonban új hited azt is előidézi, hogy elvetsz olyan hitnézeteket és szokásokat, amelyeket ők személy szerint becsben tartanak, akkor talán úgy érzik, hogy megveted azt az örökséget, amelyet igyekeznek továbbadni neked. Talán aggódnak jóléted miatt is, ha az, amit csinálsz, nem népszerű a környezetedben, vagy ha elvonja a figyelmedet azoktól a céloktól, amelyek szerintük segíthetnének anyagilag boldogulni az életben. A büszkeség szintén akadályozó tényező lehet. Talán úgy érzik, hogy gyakorlatilag azt mondod, neked van igazad, ők pedig tévednek.

¹⁹ Ezért, mihelyt lehet, próbáld megszervezni, hogy szüleid találkozzanak egyes vénekkel vagy más érett Tanúkkal a helyi gyülekezetből. Buzdítsd szüleidet, hogy látogassák meg a Királyság-termet, hogy maguk is hallják, miről van szó, és saját szemükkel lássák, milyen emberek Jehova Tanúi. Idővel szüleid hozzáállása talán megenyhül. Még ha a szülők makacsul ellenségesek is,  megsemmisítik a bibliai irodalmat, és megtiltják a gyermekeknek, hogy keresztény összejövetelekre járjanak, általában van lehetőségük a gyermekeknek arra, hogy máshol olvassanak, keresztény társaikkal beszélgessenek, valamint kötetlen formában tanúskodjanak és segítsenek másoknak. Lehet imádkozni is Jehovához. Egyes fiataloknak várniuk kell addig, amíg elég idősek lesznek, hogy a szülői házon kívül élhessenek, mielőtt többet tudnának tenni. Bármilyen legyen is azonban a helyzet otthon, ne feledkezz meg arról, hogy „tiszteljed a te atyádat és a te anyádat”. Tedd meg, ami rajtad múlik, hogy hozzájárulj az otthoni békéhez (Róma 12:17, 18). Mindenekelőtt törekedj békére Istennel.

20. Milyen érzéseik lehetnek a gyermekeknek, ha nevelőapjuk vagy nevelőanyjuk van?

²⁰ Sok otthonban nem a vallási, hanem a vérségi kapcsolatból fakadó helyzet jelenti a legnagyobb problémát. Napjainkban sok családban vannak olyan gyermekek, akik az egyik vagy mindkét szülő korábbi házasságából születtek. Az ilyen családban a gyermekek talán a féltékenység és a neheztelés érzéseivel küszködnek, vagy talán még konfliktusba is kerülnek önmagukkal a hűség kérdésében. Ez oda vezethet, hogy elutasítják azokat az őszinte erőfeszítéseket, amelyeket a nevelőszülők tesznek, hogy jó apák vagy anyák legyenek. Mi segíthet sikeressé tenni a nevelőszülős családot?

21. Sajátos körülményeik ellenére miért tekintsenek segítségért a nevelőszülők a Bibliában található alapelvekre?

²¹ Ismerd fel, hogy sajátos körülményeid ellenére azok a bibliai alapelvek, amelyek sikeressé tesznek más családokat, itt is érvényesek. Ha figyelmen kívül hagyjuk ezeket az alapelveket, akkor az talán az adott pillanatban látszólag könnyít a problémán, de később valószínűleg szívfájdalomhoz vezet (Zsoltárok  127:1; Példabeszédek 29:15). Tegyél szert bölcsességre és megkülönböztető képességre – bölcsességre, hogy alkalmazd az isteni alapelveket a hosszú távra szóló áldásokkal elmédben, és megkülönböztető képességre, hogy megállapítsd, miért mondanak és tesznek bizonyos dolgokat a családtagok. Szükség van még empátiára is (Példabeszédek 16:21; 24:3; 1Péter 3:8).

22. Miért találhatják nehéznek a gyermekek, hogy elfogadják a nevelőszülőt?

²² Ha nevelőszülő vagy, esetleg visszaemlékszel arra, hogy a család egyik barátjaként talán örömmel fogadtak a gyermekek. De amikor nevelőszülőjük lettél, megváltozhatott a hozzáállásuk. Mivel visszaemlékeznek vér szerinti szülőjükre, aki már nem él velük, a gyermekek talán konfliktusba kerülnek önmagukkal a hűség kérdésében, és esetleg olyan érzésekkel küszködnek, hogy magadnak akarod azt a vonzalmat, amelyet a hiányzó szülő iránt éreznek. Időnként kertelés nélkül emlékeztethetnek arra, hogy te nem az ő apjuk vagy az ő anyjuk vagy. Az ilyen kijelentések sebeket ejtenek. Mégis, „ne légy hirtelen a lelkedben a haragra” (Prédikátor 7:9). Megkülönböztető képesség és empátia szükséges, hogy bánni tudj a gyermekek érzelmeivel.

23. Hogyan oldhatják meg a fegyelmezés kérdését egy olyan családban, ahol nevelt gyermekek vannak?

²³ Ezek a tulajdonságok döntő fontosságúak, amikor valaki fegyelmez. A következetes fegyelmezés életbevágóan szükséges (Példabeszédek 6:20; 13:1). És mivel a gyermekek nem mind egyformák, a fegyelmezés esetenként különbözhet. Egyes nevelőszülők úgy találják, hogy – legalábbis kezdetben – jobb, ha a vér szerinti szülő látja el ezt a szülői szerepet. Alapvető azonban, hogy mindkét szülő egyetértsen a fegyelmezéssel, járuljon hozzá a fegyelmezéshez, és ne kedvezzen a vér szerinti gyermekének nevelt gyermekével szemben (Példabeszédek 24:23). Az engedelmesség fontos, de a  tökéletlenség miatt bizonyos engedményekre szükség van. Ne ess túlzásokba. Fegyelmezz szeretetben (Kolossé 3:21).

24. Mi segíthet elejét venni az erkölcsi problémáknak más nembeli személyek között egy nevelőszülős családban?

²⁴ A családi beszélgetések nagyban hozzájárulhatnak a bajok megelőzéséhez. Segíthetnek a családnak az élet legfontosabb dolgaira összpontosítani. (Vö. Filippi 1:9–11.) Segíthetnek abban is, hogy mindenki meglássa, hogyan járulhat hozzá személy szerint a családi célok eléréséhez. Ezenfelül az őszinte családi beszélgetések elejét vehetik az erkölcsi problémáknak. A lányoknak meg kell tanulniuk, hogyan öltözködjenek nevelőapjuk és valamennyi fiú mostohatestvérük társaságában, valamint hogyan viselkedjenek velük, a  fiúknak pedig tanácsra van szükségük, hogy helyesen viselkedjenek nevelőanyjukkal és az összes lány mostohatestvérükkel (1Thessalonika 4:3–8).

25. Milyen tulajdonságok segíthetnek megőrizni a békét egy nevelőszülős családban?

²⁵ Türelmet követel megbirkóznod azzal a sajátos feladattal, hogy nevelőszülő vagy. Idő kell ahhoz, hogy új kapcsolatok alakuljanak ki. Kiérdemelni azoknak a gyermekeknek a szeretetét és tiszteletét, akikhez nem fűznek rokoni szálak, óriási feladatot jelenthet. De lehetséges. A kulcs a békéhez egy nevelőszülős családban a bölcs és megkülönböztető képességű szív, párosulva azzal az erőteljes vággyal, hogy megörvendeztesd Jehovát (Példabeszédek 16:20). Az ilyen tulajdonságok abban is segíthetnek, hogy más helyzettel is megbirkózz.

26. Hogyan oszthatják meg a családot az anyagi természetű problémák és szemléletek?

²⁶ Az anyagi dolgokkal kapcsolatos problémák és szemléletmódok sokféleképpen oszthatják meg a családokat. Sajnos, egyes családokat szétrombolják a pénzről folytatott viták, és az a vágyakozás, hogy meggazdagodjanak – vagy legalább egy kicsit gazdagabbak legyenek. Megosztottság alakulhat ki, amikor mindkét házastárs világi munkát végez, és kialakítják az „én pénzem, te pénzed” szemléletet. Még ha kerülik is a vitákat, amikor mindkét házastárs dolgozik, talán olyan az időtervük, hogy kevés idejük marad egymásra. A világban növekszik az a tendencia, hogy az apák hosszabb időszakokra – hónapokra vagy akár évekre – elhagyják családjukat, hogy több pénzt keressenek, mint amennyit otthon valaha is kereshetnének. Ez nagyon komoly problémákhoz vezethet.

27. Többek között milyen alapelvek segíthetnek a családnak akkor, amikor anyagi gondokkal küszködik?

²⁷ Nem lehet szabályokat felállítani, hogyan járjunk el ilyen helyzetekben, mivel a különböző családok más-más bajokkal küszködnek, és mások a szükségleteik. A Biblia tanácsa mégis képes segíteni. A Példabeszédek 13:10 (IMIT) például rámutat arra, hogy a szükségtelen konfliktus időnként elkerülhető a ’tanácskozás’ által. Ez nem csak abból áll, hogy valaki elmondja véleményét, hanem tanácsot kér, és megtudakolja, hogyan tekinti a másik a dolgot. Továbbá egy reális költségvetés összeállítása segíthet egyesíteni a család erőfeszítéseit. Néha szükséges – talán ideiglenesen –, hogy mindkét házastárs eljárjon dolgozni, hogy fedezzék a megnövekedett kiadásokat, különösen, amikor gyermekeket vagy rajtuk kívül még másokat is el kell tartaniuk. Amikor ez a helyzet, a férj megnyugtathatja feleségét,  hogy még ekkor is lesz ideje számára. A gyermekekkel együtt szeretetet mutatva segíthet bizonyos feladatok elvégzésében, amelyeket a feleség talán egyedül szokott elvégezni (Filippi 2:1–4).

28. Melyek azok az emlékeztetők, amelyeknek megfogadása segít majd a családnak az egységre törekedni?

²⁸ Tartsd azonban elmédben, hogy bár a pénz nélkülözhetetlen ebben a világrendszerben, mégsem boldogít. Semmiképpen sem ad életet (Prédikátor 7:12). Ha túlzott hangsúlyt helyezünk az anyagi dolgokra, az csakugyan szellemi és erkölcsi romláshoz vezethet (1Timótheus 6:9–12). Mennyivel jobb először Isten Királyságát és igazságosságát keresni, azzal a biztos tudattal, hogy az Ő áldása van a létszükségleti dolgok megszerzésére tett erőfeszítéseinken! (Máté 6:25–33; Zsidók 13:5). Ha első helyen tartod a szellemi érdekeket, és mindenekelőtt Istennel ápolt békére törekszel, akkor úgy találhatod majd, hogy családod – bár bizonyos körülmények talán megosztják – olyannak bizonyul, amely valóban egyesül a legfontosabb tekintetben.