1, 2. (a) Néíbath dóó biyeʼké haitʼéego atílyaa? (b) Háidíígíí naakigo bee éʼétʼéii baa nídadíitʼįįł?

HASTÓÍ doo yáʼáshóonii léiʼ nidiltʼéego hastiin léiʼ doo yáʼáshónígi íínítʼįįd yiłní, ndi díí tʼáá ádzaagóó ájíní. Tʼáá aaníí ákwíindzaa éí biniinaa nidiyoolyééł hodooʼniid. Diné tʼáá ákogi éʼélʼíinii ayóóʼádeiyóʼníinii haʼátʼíí dazhniizı̨́ı̨́ʼ, díí hastiin dóó biyeʼké tʼáadoo ádáátʼįįdii biniinaa hanááł tsé yee yił nidadzisneʼ! Díí doo tʼóó haneʼ átʼée da. Tʼáá aaníí áhóótʼįįd, éí Jiihóvah yá naalʼaʼí Néíbath wolyéego ákóbiʼdiilyaa, éí Éíhab kéyah Ízrel yikʼi hooʼááł yę́ędą́ą́ʼ nijigháá ńtʼééʼ.—1 Kings 21:11-13; 2 Kings 9:26.

² Kʼad éí Néíbath baa nídadíitʼįįł. Áádóó níléídę́ę́ʼ Christ dayoodláanii áłah nídaadleehígíí łaʼ elder baʼahódlíii asiihgi baa nídadíitʼįįł. Díí naakigo binahjįʼ éí tʼáá ákogi éʼélʼı̨́įgi, Jiihóvah yaa nitsíkeesígi átʼéego beʼiilʼı̨́į doo. Áko ayáhígo íʼdííníilzin índa nihichʼįʼ doo ákǫ́ǫ́ ádáátʼįįdii  bá jiiniibaʼ doo nihiʼdóʼníigi ííshjání ályaa.

3, 4. Néíbath éí haitʼéhígíí diné jílı̨́ı̨́ ńtʼééʼ? Haʼátʼíí biniinaa Éíhab éí hadáʼákʼeh naa nahashniih hałníigo dooda bizhdííniid?

³ Ízrel dineʼé doo yáʼáshóonii Éíhab dóó beʼasdzą́ą́ doo yitsʼíidii Queen Jézebel bikééʼ dajíkááh ńtʼééʼ ndi, Néíbath éí Jiihóvah yikʼeh hółʼı̨́. Doo tʼáá aaníinii diyin Béíyal yichʼįʼ ndahałá índa Jiihóvah dóó bibee hazʼáanii doo bił danilı̨́į da ńtʼééʼ. Ákondi Néíbath éí hweʼiinaʼ biláahdi Jiihóvah bił kʼé ahizhdiʼníigi hoł nilı̨́ı̨́ ńtʼééʼ.

⁴ 1 Kings 21:1-3 yíníłtaʼ. Éíhab éí Néíbath chʼil naʼaʼtłʼoʼii bidáʼákʼeh naa nahashniih doodaiiʼ yáʼátʼéhígíí łaʼ bideená naa dinishʼaah hałníigo dooda bizhdííniid. Haʼátʼíí biniinaa? Hazhóʼó hachʼįʼ haadzííʼ, “Dooda lą́ą, dashizhéʼé yę́ę daabííʼ nítʼéʼígíí doo naa dideeshʼáał da. [Jiihóvah] dooda shóʼní.” Jiihóvah yee hasʼą́ągo éí dahazhéʼé yę́ę bikéyah yóóʼádidootʼáałgo doo haa nahodoonih da. Díí biniinaa Néíbath éí Éíhab dooda bizhdííniid. (Numbers 36:7) Bééhózínígo Néíbath éí Jiihóvah yikʼehóółʼįįd.

5. Jézebel lá haitʼéego Néíbath bidáʼákʼeh yighaideetʼą́?

⁵ Néíbath dooda hodííniidgo, Éíhab dóó beʼasdzą́ą́ doo yáʼátʼéhígi áhóółʼįįd. Chʼil naʼaʼtłʼoʼii bidáʼákʼeh shí dooleeł jiniizı̨́įʼgo, Jézebel éí diné léiʼ nidiltʼéego kwíidííniid. Éí Néíbath azhą́ doo ájíítʼįįd da ndi bąąhígi átʼéii ájíítʼįįd dohníigo bee bikʼíhodoohʼááł. Áko Néíbath dóó biyeʼké díí biniinaa tsé bee nidahoʼdistseed. Díí doo yáʼátʼéhígi áhóótʼįįdgi, Jiihóvah haitʼéego yaa nástʼįįd?

6, 7. Doo yáʼátʼéehii bee atíʼályaaii haitʼéego Jiihóvah doo bił yáʼátʼééhgóó áyiilaa? Haʼátʼíí biniinaa Néíbath bikʼéí dóó dabikʼis bił dahóozhǫǫd?

⁶ Tʼáá ákǫ́ǫ́ Jiihóvah éí Iiláíjah dah yidiiłʼaʼ, Éíhab bichʼįʼ díínááł yidííniid. Iiláíjah éí Éíhab naʼałtseedii dóó aniʼįįhii nílı̨́ yidííniid. Haitʼéego Jiihóvah há nihoníʼą́? Néíbath dóó biyeʼké nidabiʼdistseedgo biniinaa Éíhab, beʼasdzą́ą́ áádóó bitsʼą́ą́dóó deíchíhígíí ałdóʼ ałtso nidabidiʼdootsił.—1 Kings 21:7-25.

⁷ Néíbath bikʼéí dóó dabikʼis Éíhab doo yáʼátʼéehii yee áhóółʼįįdígíí bikʼee yínííł dajizlı̨́ı̨́ʼ. Ákondi Jiihóvah éí doo yáʼátʼéehii bee atíʼályaaii yiyiiłtsą́ áádóó tsı̨́įłgo hashtʼedoolnííł niizı̨́ı̨́ʼ. Yínííł danilínę́ę díí shı̨́ı̨́ yaa bił dahóozhǫǫdgo átʼé. Díí bikééʼdóó ánááhóótʼįįdígíí éí ayáhígo ádazhdólzingi dóó Jiihóvah badaʼjólíigi daatsʼí nabídahoneestą́ą́ʼ.

8. Éíhab éí Jiihóvah há nihoníʼą́ągi jidiiztsʼą́ąʼgo haa jiidzaa, áádóó haa hóótʼįįd?

⁸ Jiihóvah há nihoníʼą́ągo Éíhab éí “biʼééʼ ákʼiniyiisdláadgo tłʼoh yishbizh ákʼíístiʼgo tʼáadoo ayání tłʼoh yishbizh yiiʼ sitı̨́, áádóó doo haʼatahaa [yinííł]  nijigháá nítʼééʼ.” Éíhab ayáhígo íʼdiilyaa! Áádóó haa hóótʼįįd? Jiihóvah éí Iiláíjah ííłní: “Shinááł ayáhígo ázhdiilyaaígíí biniinaa hwíyoołkááł biyiʼ doo yáʼáshóonii doo hakʼijįʼ biʼdeeshnih da, nidi hayeʼ bíyoołkááł biyiʼ doo yáʼáshóonii haʼáłchíní náás ahoolchíłígíí bikʼijįʼ biʼdeeshnih.” (1 Kings 21:27-29; 2 Kings 10:10, 11, 17) Ajéí haisíidii Jiihóvah éí Éíhab yaa níjoozbaʼ, háálá Jiihóvah éí íiyisíí ániitʼéiigi bił bééhózin.—Proverbs 24:12.

9. Haʼátʼíí biniyé Néíbath bikʼéí dóó dabikʼis díí ayáhígo áʼdólzin haa áhályą́ą doo ńtʼééʼ?

⁹ Éíhab daaztsą́ą́dóó bikʼijįʼ índída bighan hazʼą́ą́dóó atídoolnííł hoʼdooʼniidgo, Néíbath bikʼéí dóó dabikʼis díí biniinaa God dajoodlą́ yę́ęgi nabóhoneestą́ą́ʼ. Áko ayáhígo ádazhdólzingo éí hweʼoodląʼ há yaa áhályą́ągi yee háká adoolwoł. Éí haʼátʼíí biniyé? Ayáhígo ádazhdólzingo éí Jiihóvah tʼáá bikééʼ nijizı̨́į doo, háálá God éí tʼáá áłahjįʼ yáʼátʼéehii yee ááníiłgi dajoodlą́. (Deuteronomy 32:3, 4 yíníłtaʼ.) Néíbath bighan hazʼą́ą́dóó éí nááʼdiijeeh baa hoolzhiizhgo Néíbath dóó biyeʼké bił nidaʼahiizhdooltsééł. Néíbath dóó biyeʼké tʼáá ákogi éʼélʼíinii bee bá áʼdoolnííł. (Job 14:14, 15; John 5:28, 29) Diné ayáhígo ádólzingo éí “Diyin God éí baa nidaʼaldeehii tʼáá ałtso, nidanilʼinii tʼáá ałtso tʼáá bił, yáʼádaatʼéehii, doodaiiʼ doo yáʼádaatʼéehii éí yee aa” nídóotʼįįłgo bił bééhózin. (Ecclesiastes 12:14) Jiihóvah éí tʼáá aaníí áhootʼéegi yinéłʼı̨́. Áko ayáhígo ádííníilzingo, Jiihóvah áłahjįʼ baʼííníidlíigo ánihósin doo.

10, 11. (a) Haitʼéego hooʼaahgo tʼáá ákogi átʼéii yiniidlą́ągi nayídínóotah? (b) Ayáhígo áʼdólzingi haitʼéego nihaa áhályą́ą doo?

¹⁰ Elders łahgo lą́ daʼasłı̨́įʼgo, ńtʼééʼ haʼátʼíí lá biniyé ákótʼéego ádajiní nínízingo doodaiiʼ doo nił yáʼíítʼééhgóó, haa díínííł? Tʼáá nida doodaiiʼ ayóóʼííníʼníiniida łaʼ Jiihóvah bá oonishgi nihitsʼą́ą́ʼ nahjįʼ kólyaago, haa díínííł? Nichʼoonída, naʼáłchínída, doodaiiʼ ayóó nikʼisgoda łaʼ disfellowship ályaago, elders ádaʼiilaagi doo nił ákótʼéégóoshąʼ? Diné łaʼ asiihgo áádóó elders éí tʼóó yaa nídajoozbaʼgo, díí doo ákótʼéégóó ádajitʼı̨́ nínízingo, haa díínííł? Kótʼéego hooʼaahgo, éí Jiihóvah dóó dííshjı̨́įdi congregation yiyoołwołgo yiniidlą́ągi nayídínóotahgo átʼé. Áko díí łaʼ bee nahóhoneestą́ąʼgo, ayáhígo áʼdólzingi haitʼéego naa áhályą́ą doo? Naaki ałʼąą átʼéego baa nídadíitʼįįł.

¹¹ Áłtséhígíí, ayáhígo ádííníilzingo éí tʼáá aaníí áhóótʼįįdgi doo tʼáá ałtsojįʼ nihił bééhózin da, díníidzįįł. Azhą́ ádahóótʼįįdgi tʼáá ałtsojįʼ shił bééhózin niidzin ndi, Jiihóvah éí diné bijéí biiʼ hólóonii bił bééhózin. (1 Samuel 16:7) Díí bénéiilniihgo, ayáhígo ádííníilzingo díí bee ádaa ákoniidzin doo, éí biʼoh nídiniidleehígíí nihee hólǫ́ índa hazhóʼó baa tsídidííkos. Nááʼákóneʼ éí, doo yáʼátʼéehii bee atíʼályaaii łaʼ yiiltsą́ągo doodaiiʼ ákóniʼdiilyaago, ayáhígo ádííníilzingo éí akʼehgóó ániitʼé, haʼííníilní, dóó Jiihóvah tʼáá bí hashtʼeidoolíiłgi bibaʼ ániitʼée doo. Diyin Bizaad ání: “Diyin God  deidósinii, . . . bá yáʼátʼéeh dooleeł.” Áádóó ánáádíʼní: “Nidi diné doo yáʼájíshóonii éí doo há yáʼátʼéeh da dooleeł, . . . doo nízaadgóó jiiná ájóleʼ átʼée da.” (Ecclesiastes 8:12, 13) Ayáhígo ádííníilzingo éí tʼáá áníiltso nihíká adoolwoł.—1 Peter 5:5 yíníłtaʼ.

12. Haʼátʼíí éí kʼad baa nídadíitʼįįł, éí haʼátʼíí biniyé baa nídadíitʼįįł?

¹² Síriyadi Ántiyakgi ałkʼidą́ą́ʼ Christ dayoodlánę́ę ayáhígo áʼdólzingi áádóó diné doo ákǫ́ǫ́ bichʼįʼ ádáátʼįįdii yaa nídajiidoobaałgi bee nabóhoneestą́ą́ʼ. Díí baa nídadíitʼįįł áádóó tʼáá nihí łaʼda nihichʼįʼ doo ákǫ́ǫ́ áátʼįįdgóogo haitʼéego baa níjiidiibaałgi bee ádiníilʼı̨́į doo. Áko díí binahjįʼ haʼátʼíí biniyé Jiihóvah éí diné nidaʼiisíihii choyoołʼı̨́įgo, bibee hazʼáanii doo wóyahgo ííléeh da.

13, 14. Peter haʼátʼíí naanish baa deetʼą́? Haitʼéego éí doo nináhinilyées dago áʼdiilyaa?

¹³ Yilʼaadii Peter éí elder nilı̨́įgo ląʼígo ałkʼidą́ą́ʼ Christ dayoodlánę́ę ayóó béédahósin ńtʼééʼ. Peter éí áhánígo Jesus bikʼis ńtʼééʼ, áádóó naanish ílíinii baa deetʼą́. (Matthew 16:19) 36 yihah yę́ędą́ą́ʼ Peter éí Korníílyas dóó bighandóó tʼáá ałtso bił nahodiilnih biʼdooʼniidgo  naanish bąąh niilyá. Díí haʼátʼíí biniyé tʼáá sahdii átʼéego nélʼı̨́? Jó, Korníílyas éí doo Jew dineʼé doo bąąh náhineeshgizhii jílı̨́. Korníílyas dóó bighandóó tʼáá ałtso níłchʼi diyinii biih dahwiizleʼgo, Peter yaa ákoniizı̨́įʼgo éí kʼad Christ dayoosdląądgo baptize ádahodiʼdoolnííł. Peter ání: “Díí diné, tʼáá nihígi átʼéego níłchʼi diyinii biih dahwiizleʼígíí tó bee dabidiʼdoolzįhgi łaʼdaásh dooda dohní?”—Acts 10:47.

¹⁴ 49 yihahgo Jerúsalemdi daalʼaadii dóó elders danilínę́ę éí doo Jew dineʼé Christ dayoodláanii éí bąąh nídahidínóolgish daatsʼí daaníigo yiniyé ahíikai. Kweʼé áłah jílı̨́įgi Peter haadzííʼ, éí díí doo Jew dineʼé doo bąąh nídahineeshgizhii éí tʼáá shinááł níłchʼi diyinii biih daasyá. Áko díí Peter binááł áhóótʼįįdgi binahjįʼ hastóí alą́ąjįʼ daʼéeʼéshígíí biniyé ahíikai yę́ę hashtʼeelyaa. (Acts 15:6-11, 13, 14, 28, 29) Jew dineʼé índa doo Jew dineʼé Christ dayoodláanii díí Peter doo náhinilyéésgóó tʼáá aaníígóó haadzíiʼgi yee yichʼįʼ ahééh daniizı̨́ı̨́ʼ. Áádę́ę́ʼ Christ dayoodlánę́ę Peter beʼoodląʼ bidziil dóó hóyáanii nilı̨́įgo yadaʼólíí ńtʼéeʼgi doo bá ndanitłʼa da!—Hebrews 13:7.

15. Peter éí Síriyadi Ántiyakgi naagháago haʼátʼíí yee ádił asiih? (Áłtsé naashchʼąąʼígíí níníłʼı̨́.)

¹⁵ Díí Jerúsalemdi áłah jizlı̨́ı̨́ʼdóó bikʼijįʼ Peter éí Síriyadi Ántiyakgi jiníyá. Áadi nijigháago doo Jew dineʼé Christ dayoodláanii bił ahéézhdiikah ńtʼééʼ. Peter bił ééhózingi dóó bahaneʼ ádaatʼéii shı̨́ı̨́ ayóó átʼéego bitsʼą́ą́dóó bídahojiiłʼą́ą́ʼ. Ńtʼééʼ tʼáá hooshchʼįʼ Peter doo hoł ayą́ą da silı̨́įʼgo biniinaa bikʼee tsídazdeesyiz dóó bikʼee yínííł dajizlı̨́ı̨́ʼ. Peter éí Jew Christ dayoodláanii nihí ałdóʼ ákódanohtʼée doo yiłníigo yaa nídiidzá, Bárnabas tʼáá bił ákwííłní. Haʼátʼíí biniyé oodlání hóyáanii elder nílı̨́įgo kótʼéego ádił asiih, congregation kʼasdą́ą́ʼ ałtsʼázhnínil? Elder nilı̨́įgo bizaad dóó áátʼįįłgi yee biniinaa atínihiilaago, éí Peter asiihgi haʼátʼíí aláahdi bitsʼą́ą́dóó baa íhooʼaah?

16. Peter éí haitʼéego bichʼįʼ haʼoodzííʼ, áádóó haʼátʼíí haʼníigo baa níʼdiildeeʼ?

¹⁶ Galatians 2:11-14 yíníłtaʼ. Peter éí diné béédzíldzid dzizlı̨́ı̨́ʼ. (Proverbs 29:25) Peter éí doo Jew dineʼé danílíinii Jiihóvah yaa nitsíkeesgi hoł bééhózin. Ákondi, Jerúsalemdę́ę́ʼ Jew Christ dayoodláanii bąąh nídahineeshgizhii haa heeskaígíí éí doo Jew dineʼé Christ dayoodláanii bił ahéézhdiikahgo doo yáʼátʼééhgóó shaa tsídadoohkos jinízingo nídzísdzííd. Áádóó yilʼaadii Paul éí Peter tʼóó áhodilʼíinii jílı̨́ hałní. Haʼátʼíí biniyé kwííłní? Jó, 49 yihah yę́ędą́ą́ʼ áłah jílı̨́įgo Paul éí Peter hanááł doo Jew dineʼé danilínígíí yichʼą́ haadziih. (Acts 15:12) Áko Peter éí doo Jew dineʼé Christ dayoodláanii doo yáʼátʼéehii yee atíyiilaagi haitʼéego haa tsídadoohkos? Tʼóósh bedaʼoodląʼ  bitsʼą́ą́ʼ deidínóołtłʼah? Ákosh Peter ajisihgi honaanish yę́ę hagha didootʼááł?

17. Peter éí doo ákǫ́ǫ́ áátʼįįdgi Jiihóvah haa níjoozbaʼgo haitʼéego yee háká eelwod?

¹⁷ Peter ayáhígo tsídeezkéezgo Paul hachʼįʼ haadzíiʼgi hoł yáʼíítʼééh. Peter éí binaanish baa náádiilyá, doo níi da Diyin Bizaad. Tʼahádóó naakigo naaltsoos ájiilaaígíí éí Diyin Bizaad biiʼ. Naaki góneʼ naaltsoos áyiilaaígíí éí “nihikʼis Paul ayóóʼádeíníiʼníinii,” yiłníigo yaa haadzííʼ. (2 Peter 3:15) Peter ajisihgi éí doo Jew dineʼé Christ dayoodláanii bíniʼ bee atíjiilaa. Ndi, congregation bitsiiʼ nilíinii Jesus, tʼáá choboołʼı̨́įgo hoolzhiizh. (Ephesians 1:22) Áko Christ dayoodláanii éí Jesus dóó Bizhéʼé ádzaaígi átʼéego hó ałdóʼ Peter hachʼįʼ doo ákǫ́ǫ́ áátʼįįdgi baa nídeijiidoobaał. Tʼáá shǫǫ daatsʼí łaʼda díí diné niʼiisíihii nilínígíí asiihgi biniinaa tʼáadoo hweʼoodląʼ yineestłʼah da.

18. Haitʼéego éí Jiihóvah tʼáá ákogi átʼéii yaa nitsíkeesígi átʼéego beʼdiilnííł?

¹⁸ Ałkʼidą́ą́ʼ Christ dayoodlánę́ę éí hastóí elders nidaʼiisíihii danilı̨́ı̨́ ńtʼééʼ, dííshjı̨́įdi tʼáá ákótʼé. Diyin Bizaad ání: “Tʼáá áníiltso ląʼígóó nidaʼayiilzííh.” (James 3:2) Díí tʼáá bééhóziní łeh, áko nihí éí nihikʼisda łaʼ nikʼijįʼ asiihgo, haa díínííł? Jiihóvah áʼdoolíłígi átʼéegoósh ádiilnííł? Elder łaʼ bizaad doo yáʼátʼééhgóó yee yáłtiʼgo dísínítsʼą́ąʼgo, haʼátʼíí didííniił? Elder łaʼ doo hazhóʼó bizaad yee hahadziihgo biniinaa níniʼ yiyiiłʼaʼgo, bikʼeésh neʼoodląʼ nitsʼą́ą́ʼ yidínóołtłʼah? Tʼáadoo biniyéhígóó elder jílı̨́ tʼááká noozı̨́ı̨́ʼ lágo, tʼóósh congregation yitsiiʼ nilíinii Jesus bibaʼ ánítʼée doo? Díí asiihgi tʼáadoo bee níníłʼíní, nihikʼis éí ląʼí nááhai Jiihóvah yikééʼ sizı̨́įgo, éidíígíísh béénílniih doo? Nihikʼis nihikʼijįʼ asiihgo, tʼah elder nilı̨́įgo dóó łaʼ naanish baa náádítʼáahgo, éísh bá baa nił hózhǫ́ǫ doo? Díí łaʼda nihichʼįʼ doo ákǫ́ǫ́ áátʼįįdgóogo baa níjiideeshbaał nínízingo éí Jiihóvah tʼáá ákogi átʼéii yaa nitsíkeesígi átʼéego nihí ałdóʼ ákóniitʼée doo.—Matthew 6:14, 15 yíníłtaʼ.

19. Haʼátʼíí éí tʼáá íiyisíí ádeeshnííł niidzin doo?

¹⁹ Háálá tʼáá ákogi átʼéii ayóóʼííníiʼní, Jiihóvah éí Séítan índa bił hoogáłígíí biiʼ doo ákogi ádaatʼéii ałtso nahjįʼ kwíidoolíiłgo bíká dadíníitʼı̨́ı̨́ʼ. (Isaiah 65:17) Kʼad éí doo ákogi ádaatʼéii bee atínihiʼdilʼı̨́įgo éí tʼóó ayáhígo ádíníilzingo doo tʼáá ałtsojįʼ nihił bééhózin daígi baa ákoniidzin doo, índa ałdóʼ nihichʼįʼ doo ákǫ́ǫ́ ádáátʼįįdii baa jiiniibaʼ doo. Ákóniitʼéego éí tʼáá ákogi éʼélʼı̨́įgi, Jiihóvah yaa nitsíkeesígi átʼéego beʼiilʼı̨́į doo.