Livru ida (Nature’s Building Blocks) dehan: “Karbonu mak elementu neʼebé importante liu ba moris.” Karbonu mak elementu neʼebé úniku tebes tanba bele kesi ho elementu kímiku oioin hodi forma fali kompostu rihun ba rihun. Ema mós koko atu deskobre no kria kompostu sira seluk.

Tuirmai iha ezemplu balu neʼebé hatudu katak átomu karbonu barak neʼebé tau hamutuk, bele forma modelu oioin. Karbonu mak elementu neʼebé úniku tebes!

DIAMANTE

Átomu karbonu forma modelu oin ida hanesan pirámide (ka tetraedros) no átomu sira-neʼe la bele book an bá-mai, tan neʼe, diamante mak substánsia naturál neʼebé toos tebetebes. Bainhira átomu karbonu sira belit hamutuk hodi forma pirámide no la kahur ho buat seluk, neʼe forma diamante neʼebé perfeitu.

GRAFITE

Átomu karbonu mós bele belit metin ba malu hodi forma modelu hanesan surat-tahan neʼebé hada malu no bele book an bá-mai. Tanba modelu neʼe úniku tebes, ema uza grafite hodi halo parte metan iha lapis nia laran. *

GRAFENO

Grafeno refere ba átomu karbonu neʼebé forma modelu hanesan surat-tahan ida maibé mós bele haree hanesan rede. Dalan neʼebé átomu karbonu sira kesi malu iha modelu neʼe mak metin liu fali besi nia átomu sira. Grafeno mak buat neʼebé mosu iha ita-nia kadernu bainhira ita hakerek ho lapis.

 FULERENOS

Fulerenos mak átomu karbonu neʼebé forma modelu oioin, inklui mós kabuar no tubu (hanesan mangeira) neʼebé hanaran nanotubu. Buat sira-neʼe hotu kiʼik tebetebes.

ORGANIZMU NEʼEBÉ MORIS

Ai-horis, animál no ita ema nia sélula barak mak forma husi karbonu. Ita bele hetan elementu kímiku neʼe iha karboidrata, bokur no aminoásidu.