Nem bilong God long 4-pela leta Hibru (יהוה) i stap klostu 7,000 taim long Ol Skripsa Hibru. Long dispela Baibel ol i raitim dispela 4-pela leta Hibru, em ol i kolim Tetragramaton, olsem “Jehova.” Dispela nem i stap planti taim long Baibel winim ol arapela nem. Taim ol man bilong raitim Baibel i stori long God, ol i save yusim planti biknem bilong em, olsem “God i Gat Olgeta Strong,” “God Antap Tru,” na “Bikpela.” Tasol ol i yusim Tetragramaton bilong makim olsem em nem bilong God.

God Jehova yet i stiaim ol man bilong raitim Baibel long yusim nem bilong em. Olsem, em i kirapim profet Joel long tok: “Olgeta manmeri i singaut long nem bilong Jehova, em bai kisim bek ol.” (Joel 2:32) Na God i kirapim tu wanpela man bilong raitim song long tok: “Ol manmeri i ken save olsem yu, nem bilong yu, Jehova, yu wanpela tasol yu God Antap Tru na yu bosim olgeta hap bilong graun.” (Song 83:18) Nem bilong God i stap klostu 700 taim long Buk Song. Em wanpela buk bilong Baibel we i gat ol rait olsem ol poem em lain bilong God long bipo i save singim na kolim ol tok bilong en long olgeta taim. Olsem na bilong wanem nem bilong God i no stap long planti Baibel? Bilong wanem dispela Baibel i yusim nem “Jehova”? Na wanem mining bilong dispela nem Jehova?

Bilong wanem nem bilong God i no stap long planti Baibel? I gat planti risen. Sampela i ting i no gat as long God i Gat Olgeta Strong i mas i gat nem na bai ol man i ken save long em. Ol narapela i bihainim bilip bilong lain Juda, em ol i no save kolim nem bilong God, long wanem, ol i pret olsem ol bai nogutim dispela nem. Na sampela man i ting olsem ol man i no save long pasin bilong kolim stret nem bilong God, olsem na i gutpela long yusim ol biknem olsem “Bikpela” na “God.” Tasol ol kain tingting olsem i no gat as bilong en, olsem ol risen i stap daunbilo i kamapim:

• Ol man i tok olsem i no gat as long God i Gat Olgeta Strong i mas  i gat nem, ol i no luksave olsem ol olpela kopi bilong Baibel, na ol kopi bilong Baibel i stap paslain long taim bilong Krais i gat nem bilong God. Olsem yumi stori pinis, God i stiaim ol man bilong raitim Baibel long yusim nem bilong em klostu 7,000 taim long Baibel. Dispela i kamapim klia olsem God i laik bai ol man i mas save long nem bilong em na kolim.

• Ol trensleta bilong Baibel i bihainim bilip bilong ol Juda na rausim nem bilong God long Baibel, ol i no luksave long wanpela bikpela samting. Maski sampela saveman bilong Juda i no laik kolim nem bilong God, ol i no rausim dispela nem long ol Baibel bilong ol. I gat nem bilong God i stap planti taim long ol skrol bilong bipo em ol man i bin painim long Kumran, klostu long Detsi. Na tu, sampela trensleta bilong Baibel i raitim dispela tok “BIKPELA” long ol bikpela leta long ol hap we nem bilong God i stap na dispela i soim olsem nem bilong God i stap long Baibel em ol i bin raitim long pastaim tru. Tasol bikpela askim em olsem: Bilong wanem ol dispela man i senisim na rausim nem bilong God, maski dispela nem i stap planti tausen taim long Baibel? Husat i givim tok orait long ol long mekim olsem? Ol yet i ken bekim dispela askim.

• Ol man i tok i no stret long kolim nem bilong God, long wanem, ol i no save long pasin bilong kolim dispela nem, tasol nem bilong Jisas, ol i save kolim. Ol disaipel bilong Jisas long bipo i kolim nem bilong Jisas long pasin i narapela kain long pasin ol Kristen long nau i save kolim. Ating ol Juda Kristen i kolim nem bilong Jisas olsem Ye·shuʹa‛. Na ol i kolim dispela biknem “Krais” olsem Ma·shiʹach o “Mesaia.” Ol Kristen i save mekim tok Grik i kolim em olsem ­I·e·sousʹ Khri·stoʹ, na ol Kristen i save mekim tok Latin i kolim em olsem Ieʹsus Chriʹstus. God i kirapim ol trensleta bilong Baibel long tok Grik long raitim nem bilong em long Baibel. Dispela i soim olsem ol Kristen long taim bilong ol aposel i bihainim savepasin long kolim nem bilong God long pasin we planti man bilong mekim tok Grik i save kolim. Long wankain pasin, komiti bilong tanim Baibel New World Bible Translation i bilip olsem i stret long yusim nem “Jehova,” maski pasin bilong kolim dispela nem i no wankain long pasin bilong kolim dispela nem long tok Hibru bilong bipo.

Bilong wanem Baibel New World Translation i yusim nem “Jehova”? Long tok Inglis, 4-pela leta Hibru (יהוה), em Tetragramaton, i makim YHWH. Long tok Hibru bilong bipo, i no gat vaul olsem a, e, i, o, u, olsem na Tetragramaton i no gat ol vaul long en. Ol man i save mekim tok Hibru long bipo, ating ol i save putim ol vaul ol i ting i stret long en long ol wan wan wed na bai ol inap kolim.

Klostu wan tausen yia bihain long ol man i raitim Ol Skripsa Hibru, ol saveman bilong Juda i kamapim wanpela pasin bilong kolim ol tok  bilong helpim ol man long luksave long wanem ol vaul ol i ken yusim taim ol i ritim tok Hibru. Tasol planti Juda long dispela taim i holim strong dispela tingting kranki olsem i no stret long kolim nem bilong God, olsem na ol i yusim ol narapela tok. Na ating taim ol i raitim Tetragramaton, ol i yusim ol vaul bilong ol dispela narapela narapela tok wantaim 4-pela leta Hibru (יהוה) long kolim nem bilong God. Olsem na ol manuskrip bilong bipo i gat ol dispela vaul i no helpim yumi long save long pasin ol man i bihainim long kolim nem bilong God long tok Hibru bilong bipo. Sampela man i ting ol i kolim olsem “Yahweh.” Ol narapela i ting i gat narapela pasin long kolim dispela nem. Wanpela Detsi Skrol i gat ol rait bilong Buk Wok Pris long tok Grik i kolim nem bilong God olsem Iao. Na ol man Grik bilong bipo husat i save raitim ol buk i kolim nem bilong God olsem Iae, I·a·beʹ, na I·a·ou·eʹ. Tasol i no gat as long ting olsem i mas i gat wanpela pasin tasol bilong kolim nem bilong God. Yumi no save long pasin ol wokman bilong God long bipo i bihainim long kolim nem bilong God long tok Hibru. (Stat 13:4; Kisim Bek 3:15) Tasol yumi save olsem planti taim God i kolim nem bilong em taim em i toktok wantaim lain bilong em, na lain bilong em i kolim nem bilong em taim ol i toktok long em, na tu, ol i kolim dispela nem taim ol i toktok long ol narapela.​—⁠Kisim Bek 6:2; 1 King 8:23; Song 99:⁠9.

Orait wai na dispela Baibel i mekim wok long nem “Jehova”? Long wanem, inap longpela taim nau dispela nem bilong God, Jehova, i stap long tok Inglis.

Namba wan taim ol i raitim nem bilong God long wanpela Baibel long tok Inglis em long 1530, em taim William Tyndale i tanim tok bilong Pentatuk (em Stat, Kisim Bek, Wok Pris, Namba, Lo). Em i kolim nem bilong God olsem “Iehouah.” Tasol isi isi tok Inglis i wok long senis, na i no longtaim ol i senisim pasin bilong raitim nem bilong God. Olsem, long 1612 taim Henry Ainsworth i tanim Buk Song, em i raitim nem bilong God olsem “Iehovah.” Bihain long 1639, taim ol i stretim  gen dispela Baibel na prinim wantaim Pentatuk, ol i raitim nem bilong God olsem “Jehova.” Na long 1901, ol trensleta i tanim tok bilong Baibel American Standard Version i yusim nem “Jehova” long ol hap we nem bilong God i stap long ol rait Hibru.

Wanpela saveman bilong Baibel, Joseph Bryant Rotherham, i stori long as na em i yusim nem “Jehova,” na i no “Yahweh” taim em i raitim buk Studies in the Psalms long 1911. Em i tok, em i raitim “dispela nem long pasin em planti man long dispela taim husat i save ritim Baibel inap raitim na kolim.” Long 1930, saveman A. F. Kirkpatrick i mekim wankain tok long yusim nem “Jehova.” Em i tok: “Long nau ol saveman bilong tokples i tok ol man i mas kolim nem bilong God olsem Yahveh o Yahaveh; tasol nem JEHOVA i stap longpela taim long tok Inglis. Na bikpela samting em i no pasin stret bilong kolim nem bilong God, nogat. Bikpela samting moa em yumi luksave olsem dispela em nem tru bilong God, na i no wanpela nem nating o biknem tasol olsem ‘Bikpela.’”

Wanem mining bilong nem Jehova? Nem Jehova i kam long wanpela tok Hibru i makim “i kamap,” na sampela saveman i ting olsem em i kam long wanpela tok Hibru we ol i save yusim taim ol i stori long wanpela samting i kamap. Olsem na komiti bilong New World Bible Translation i luksave olsem mining bilong nem bilong God i olsem, “Em i Mekim i Kamap.” Ol saveman i gat narapela narapela tingting long dispela, olsem na yumi no inap strong long wanem mining stret bilong nem Jehova. Tasol yumi ken ting dispela mining i stret, long wanem, Jehova em Krieta bilong olgeta samting na em Man Bilong Inapim ol samting em i tingting pinis long mekim. Em i wokim ol man, yunives, na olgeta samting i stap long en. Na tu, em i kamapim laik bilong em na ol samting em i tingting pinis long mekim long ol man.

Olsem na mining bilong nem Jehova i no makim tasol tok i stap long Kisim Bek 3:​14, em i tok: “Mi Bai Kamap Wanem Wanem Kain Mi Laikim.” Dispela tok i no kamapim mining olgeta bilong nem bilong God, nogat. Em i kamapim wanpela pasin bilong God, olsem em inap kamap wanem samting em i laik kamap bilong inapim ol samting em i tingting pinis long mekim. Mining bilong nem Jehova i makim olsem em inap kamap wanem wanem kain em i laikim. Na tu, nem bilong em i makim olsem lain bilong em inap kamap wanem wanem kain em i laikim na inapim samting em i tingting pinis long mekim.