Lucas 6:1-49

  • Jesúseʼ «u Yuumil le Sábadooʼ» (1-5)

  • Ku tsʼakik juntúul máak tikin u kʼab (6-11)

  • Le 12 apóstoloʼoboʼ (12-16)

  • Ku kaʼansaj yéetel ku tsʼakik máak (17-19)

  • «Kiʼimakchajak a wóoleʼex» (20-26)

  • ‹Yaabilt a enemigoʼex› (27-36)

  • «Xuʼuluk a juzgareʼex» (37-42)

  • Ku kʼaj óoltaʼal yoʼolal le ich ku tsʼáaikoʼ (43-45)

  • Naj yóoʼ cháaltun; naj yóoʼ luʼum (46-49)

6  Tiʼ junpʼéel u kʼiinil sábadoeʼ Jesúseʼ máan teʼ tuʼux pakʼaʼan trigooʼ, u discípuloʼob túuneʼ káaj u tʼokikoʼob u yiʼij le trigooʼ+ yéetel u jaxaltikoʼob utiaʼal ka u jaantoʼob u neekʼ.+  Jujuntúul fariseoʼob túuneʼ le ka tu yiloʼob leloʼ tu yaʼaloʼob: «¿Baʼaxten ka beetkeʼex le baʼax maʼ uts u beetaʼal tu kʼiinil sábadooʼ?».+  Chéen baʼaleʼ Jesúseʼ tu núukajtiʼob: «¿Mix juntéen wa a xokmeʼex le baʼax tu beetaj David yéetel le máaxoʼob ku máanoʼob tu yéetel le ka wiʼijchajoʼoboʼ?+  Letiʼeʼ ook tu yotoch Dioseʼ ka tu jaantaj le waaj kʼubaʼan tu táan Diosoʼ, ka tu tsʼáaj xan tiʼ le máaxoʼob yanoʼob tu yéeteloʼ. Tsʼoʼoleʼ le waajaʼ mix máak unaj u jaantik kaʼachi, chéen le sacerdoteʼoboʼ».+  Letiʼeʼ tu yaʼalaj xan tiʼob: «U Paal máakeʼ letiʼ u Yuumil le Sábadooʼ».+  Tuláakʼ u kʼiinil sábadoeʼ+ Jesúseʼ ook teʼ sinagogaoʼ ka joʼopʼ u kaʼansajiʼ. Teʼeloʼ tiaʼan kaʼach juntúul máak tikin* u x-noʼoj kʼabiʼ.+  Le escribaʼob yéetel le fariseoʼob túunoʼ tumen taak kaʼach u takikoʼob u pool Jesúseʼ káaj u jach ilkoʼob wa yaan u tsʼakik wa máax tu kʼiinil sábado.  Chéen baʼaleʼ Jesúseʼ u yojel baʼax táan kaʼach u tuklikoʼob,+ le oʼolaleʼ tu yaʼalaj tiʼ le máak tikin u kʼaboʼ: «Líiʼkech ka waʼalakech chúumuk». Letiʼ túuneʼ waʼalaji.  Jesúseʼ tu yaʼalajtiʼob: «Kin kʼáatikteʼex: ¿Baʼax ku chaʼabal u beetik máak tu kʼiinil sábado? ¿Junpʼéel baʼal uts wa junpʼéel baʼal kʼaas? ¿U salvartaʼal junpʼéel kuxtal wa u xuʼulsaʼal?».+ 10  Jesúseʼ tu paktaj le máaxoʼob yanoʼob tu baʼpachoʼ tsʼoʼoleʼ ka tu yaʼalaj tiʼ le máakoʼ: «Tichʼ a kʼab». Letiʼeʼ tu tichʼeʼ ka utschaj u kʼaboʼ. 11  Letiʼob túuneʼ sen pʼuʼujoʼobeʼ ka joʼopʼ u tsikbaltikoʼob bix jeʼel u beetkoʼob loob tiʼ Jesúseʼ. 12  Junpʼéel kʼiineʼ Jesúseʼ naʼak teʼ montaña utiaʼal ka orarnak tiʼ Diosoʼ,+ teʼeloʼ bul áakʼab táan u orariʼ.+ 13  Le ka sáaschajeʼ tu tʼanaj u discípuloʼobeʼ ka tu yéeyaj 12 u túulaleʼ ka tu tsʼáaj u kʼaabaʼtoʼob apóstoloʼob.*+ 14  Lelaʼ letiʼe u kʼaabaʼobaʼ: Simón (tu tsʼáaj xan u kʼaabaʼt Pedro), yéetel Andrés u yíitsʼin, Santiago, Juan, Felipe,+ Bartolomé, 15  Mateo, Tomás,+ Santiago u paal Alfeo, Simón (tiʼ máax ku yaʼalaʼal jach u tsʼaamaj u yóol), 16  Judas u paal Santiago yéetel Judas Iscariote (le máax traicionart Jesúsoʼ). 17  Letiʼ túuneʼ éem teʼ montaña yéetel u apóstoloʼoboʼ, teʼ kabaloʼ tiʼ yaan kaʼach yaʼab tiʼ u discípuloʼobiʼ. Teʼeloʼ tiaʼan xan yaʼabkach máakoʼob taaljaʼanoʼob tiʼ u kaajiloʼob Judea, Jerusalén bey xan tiʼ u kaajiloʼob Tiro yéetel Sidón, le kaajoʼob yaan tu jáal le kʼáaʼnáaboʼ. Letiʼobeʼ taaljaʼanoʼob utiaʼal u chʼenxikintoʼob Jesús bey xan utiaʼal ka tsʼaʼakakoʼob. 18  Teʼ kʼiin jeʼeloʼ tsʼaʼak tak le máaxoʼob ku beetaʼal u sen muʼyajoʼob* tumen le demonioʼoboʼ. 19  Tuláakal le máaxoʼob machik Jesúsoʼ ku yutstaloʼob tumen tiʼ letiʼeʼ yaan yaʼab poder.+ Le oʼolaleʼ tuláakal le máakoʼoboʼ taak kaʼach u machkoʼob Jesús. 20  Jesús túuneʼ tu paktaj u discípuloʼobeʼ ka tu yaʼalajtiʼob: «Teʼex óotsileʼexeʼ, kiʼimakchajak a wóoleʼex tumen a tiaʼaleʼex u Reino Dios.+ 21  Teʼex wiʼijeʼex bejlaʼeʼ, kiʼimakchajak a wóoleʼex tumen yaan a naʼajkúuntaʼaleʼex.+ Teʼex ka wokʼoleʼex bejlaʼeʼ, kiʼimakchajak a wóoleʼex tumen yaan a cheʼejeʼex.+ 22  Kiʼimakchajak a wóoleʼex kéen pʼektaʼakeʼex tumen le máakoʼob tin woʼolaloʼ,*+ bey xan le kéen u jóoʼseʼexoʼob,+ le kéen u poʼopochʼeʼexoʼob yéetel le kéen u yaʼaloʼob kʼasaʼan máakeʼex. 23  Teʼ kʼiin jeʼeloʼ kiʼimakchajak a wóoleʼex yéetel síitʼneneʼex tumen nojoch le baʼax kun siibilteʼex tumen Diosoʼ.* Tak le profetaʼob kuxlajoʼob táanil tiʼ teʼexoʼ bey úuchik u chʼaʼpachtaʼaloʼob tumen u yúuchben láakʼtsiloʼob le máakoʼobaʼ.+ 24  ¡Óotsileʼex ayikʼal máakeʼex,+ tumen le baʼaxoʼob yaanteʼex bejlaʼoʼ chéen le jaaj kun antalteʼexoʼ!+ 25  ¡Teʼex le naʼajeʼex bejlaʼoʼ, óotsileʼex tumen yaan a wiʼijtaleʼex! ¡Teʼex le ka cheʼejeʼex bejlaʼoʼ, óotsileʼex tumen yaan u yaatal a wóoleʼex yéetel yaan a wokʼoleʼex!+ 26  ¡Óotsileʼex le kéen tʼaanak maʼalob tuláakal le máakoʼob ta woʼolaleʼexoʼ+ tumen bey beetaʼabik tiʼ le maʼ jaajil profetaʼob tumen u yúuchben láakʼtsiloʼob le máakoʼobaʼ! 27  Chéen baʼaleʼ tiʼ teʼex táan a wuʼuyikeneʼexeʼ kin waʼalikteʼex: maʼ u xuʼulul a yaabiltikeʼex a enemigoʼex, a beetkeʼex uts tiʼ le máaxoʼob pʼekmileʼexoʼ,+ 28  a bendecirkeʼex le máaxoʼob maldecirkeʼexoʼ yéetel a orareʼex tu yoʼolal le máaxoʼob pochʼkeʼexoʼ.+ 29  Le máax ku loxik junpʼéel a pʼuʼukeʼ sut xan le uláakʼ junpʼéel a pʼuʼuk tiʼoʼ. Le máax ku luʼsiktech u yáal a nookʼeʼ chaʼa xan u bisik le uláakʼ u yáaloʼ.+ 30  Jeʼel máaxak ka u kʼáattech wa baʼaxeʼ tsʼáatiʼ.+ Le máax xan ku luʼsiktech baʼax a tiaʼaleʼ maʼ a kʼáatiktiʼ ka u suttech. 31  Tsʼoʼoleʼ le baʼax a kʼáateʼex ka beetaʼakteʼex tumen le máakoʼoboʼ teʼex xaneʼ bey unaj a beetkeʼextiʼoboʼ.+ 32  Wa ka yaabiltikeʼex le máaxoʼob yaabiltmileʼexoʼ, ¿baʼax utsil ken a kʼameʼex? Tumen tak le j-kʼeban máakoʼoboʼ ku yaabiltikoʼob le máaxoʼob yaabiltmiloʼoboʼ.+ 33  Tsʼoʼoleʼ wa ka beetkeʼex uts tiʼ le máaxoʼob beetikteʼex utsoʼ, ¿jach wa maʼalob le baʼax ka beetkeʼexoʼ? Si tak le j-kʼeban máakoʼoboʼ bey u beetkoʼoboʼ. 34  Wa ka tsʼáaikeʼex xan wa baʼax u majáant* le máaxoʼob jeʼel u páajtal u sutkoʼobteʼex u jeeloʼ, ¿baʼax utsil táan a beetkeʼex?+ Si tak le j-kʼeban máakoʼoboʼ ku tsʼáaikoʼob baʼaloʼob u majáant uláakʼ j-kʼeban máakoʼob, letiʼobeʼ ku beetkoʼob tumen u yojloʼob jeʼel u páajtal u suʼutul u jeel tiʼobeʼ. 35  Le oʼolaleʼ teʼexeʼ seguernak a yaabiltikeʼex a enemigoʼex, a beetkeʼex uts, a tsʼáaikeʼex baʼal majáantbil yéetel maʼ a páaʼtkeʼex u suʼutulteʼex mix baʼal.+ Wa ka beetkeʼex beyoʼ nojoch le boʼol ken a kʼameʼexoʼ yéetel yaan a beetkabaʼex u paalal le Maas Nojoch Diosoʼ, tumen letiʼeʼ ku yeʼesik u yutsil tiʼ le kʼasaʼan máakoʼoboʼ bey xan tiʼ le máakoʼob maʼ tu tsʼáaikoʼob u diosboʼotikil mix baʼaloʼ.+ 36  Maʼ u xuʼulul a chʼaʼikeʼex óotsilil jeʼex a Taataʼex ku chʼaʼik óotsililoʼ.+ 37  Xuʼuluk a juzgareʼex, beyoʼ junpuliʼ maʼ kan juzgarbileʼex.+ Xuʼuluk xan a waʼalikeʼex baʼal, beyoʼ maʼ kun aʼalbilteʼex baʼal. Maʼ u xuʼulul a perdonareʼex, beyoʼ yaan a perdonartaʼaleʼex.+ 38  Maʼ u xuʼulul a weʼeskeʼex utsil tiʼ u maasil, beyoʼ letiʼobeʼ yaan xan u yeʼeskoʼobteʼex utsil.*+ Letiʼobeʼ yaan u láalikoʼob ta púujeʼex yaʼab baʼaloʼob maʼalobtak, le baʼax ken u láaloʼoboʼ kokojki, chíiktaʼan yéetel yíiʼchuup. Tumen jeʼex a pʼiiseʼexeʼ bey xan kan pʼisbileʼexoʼ». 39  Tsʼoʼoleʼ tu yaʼalaj xan tiʼob: «¿Máasaʼ juntúul chʼóopeʼ maʼ tu páajtal u nuʼuktik u yéet chʼóopil? Tumen wa ku beetkeʼ tu kaʼatúulal kun lúubloʼob tiʼ junpʼéel jool.+ 40  Juntúul máax ku kaʼansaʼaleʼ maʼ maas nojoch tiʼ le máax kaʼansikoʼ, chéen baʼaleʼ máax ku kaʼansaʼal tubeeleʼ yaan u kʼuchul u beetuba jeʼex le máax kaʼansikoʼ. 41  ¿Baʼaxten túun ka wilik le sojol yaan tu yich a sukuʼunoʼ, chéen baʼaleʼ maʼ ta wilik le nuxiʼ cheʼ kʼatakbal ta wichoʼ?+ 42  ¿Bix u páajtal a waʼalik tiʼ a sukuʼun: ‹Sukuʼun, chaʼa in jóoʼsik le sojol yaan ta wichoʼ›? Chéen baʼaleʼ techeʼ maʼ ta wilik le nuxiʼ cheʼ kʼatakbal ta wichoʼ. ¡J-kaʼapʼéel ich! Yáaxeʼ jóoʼs le nuxiʼ cheʼ kʼatakbal ta wichoʼ, beyoʼ yaan u páajtal a wilik tubeel bix jeʼel a jóoʼsik le sojol yaan tu yich a sukuʼunoʼ. 43  Junkúul maʼalob cheʼeʼ junpuliʼ maʼ tu tsʼáaik ichoʼob tuʼuchajaʼanoʼob. Junkúul cheʼ maʼ pataleʼ junpuliʼ maʼ tu tsʼáaik maʼalob ich.+ 44  Tumen cada cheʼeʼ ku kʼaj óoltaʼal yoʼolal u yichoʼob.+ Tiʼ le kʼiʼixoʼoboʼ maʼatech u tʼoʼokol higoʼob mix tech u tʼoʼokol uvaʼob tiʼ junkúul cheʼ yaan u kʼiʼixel. 45  Juntúul máak utseʼ ku yeʼesik le maʼalob baʼaloʼob yaan tu puksiʼikʼaloʼ, chéen baʼaleʼ juntúul máak kʼasaʼaneʼ ku yeʼesik le kʼaakʼas baʼaloʼob yaan tu puksiʼikʼaloʼ tumen le baʼax ku jóokʼol tu chiʼ máakoʼ ku yeʼesik baʼax yaan ichil u puksiʼikʼal.+ 46  ¿Baʼaxten túun ka waʼalikeʼexten: ‹¡Yuumtsil! ¡Yuumtsil!›, chéen baʼaleʼ maʼ ta beetkeʼex le baʼaxoʼob kin waʼalikoʼ?+ 47  Le máax ku náatsʼal tin wiknal, ku yuʼubik baʼax kin waʼalik yéetel ku beetkeʼ+ 48  chíikaʼan tiʼ juntúul máak jach maʼalob úuchik u beetik junpʼéel naj. Letiʼeʼ tu páanaj jach taam le luʼumoʼ ka tu tsʼáaj u chuunpakʼil yóoʼ cháaltun. Ka túun taal junpʼéel kʼaʼamkach jaʼeʼ ka tuulnaj le ríooʼ ka tu xíikjatsʼtuba teʼ najoʼ, chéen baʼaleʼ maʼ páajchaj u péeksik le najoʼ tumen jach maʼalob beetaʼanik.+ 49  Chéen baʼaleʼ le máax ku yuʼubik baʼax kin waʼalik, pero maʼ tu beetkeʼ+ chíikaʼan tiʼ juntúul xiib tu beetaj junpʼéel naj chéen yóoʼ luʼum yéetel maʼ tu tsʼáaj u chuunpakʼiliʼ. Le río túunoʼ tu xíikjatsʼtuba teʼ najoʼ ka júut le naj tu séebaʼaniloʼ ka pʼáat mix baʼal u biilal».

Notas

Wa «maʼ tu páajtal u péeksik».
Wa «u sen sufriroʼob».
Ich griegoeʼ ku yaʼalaʼal kaʼach «tu yoʼolal u Paal máak».
Ich griegoeʼ ku yaʼalaʼal kaʼach «teʼ kaʼanoʼ».
Leloʼ u kʼáat u yaʼaleʼ x-maʼ interesil.
Wa «Maʼ u xuʼulul a tsʼáaikeʼex wa baʼax tiʼ u maasil utiaʼal xan ka tsʼaʼabakteʼex wa baʼax».